Selye János Kórház

A KOMÁROMI SELYE JÁNOS KÓRHÁZ TÖRTÉNETE
(1947-2011)

1904-ben Gyürky Viktorné, Solymosy Irma bárónő az apjától, Solymosy Lászlótól örökölte, az akkor már 7200 holdas szőnyi területet. Kitűnő gazda lévén, jelentős jövedelmet hozott az itt működő gazdaság, így 1911-ben új kastélyépítésbe fogott. Az épületet neves bécsi építészek tervezték: Ferninánd Fellner és Herbert Hellmer. (Ők tervezték a régi Nemzeti Színházat és a Vígszínházat is).

Az építést 1912-13-ben Bodroghy Gyula komáromi építőmester végezte. A kovácsmunka szintén komáromi mester, Török András keze munkáját dicséri.

A Kastély lakásként is funkcionált, valamint reprezentációs és üzemvezetési célokat szolgált. Korszerű komforttal látták el, hideg-, melegvíz, szennyvízelvezetés, központi fűtés, világítás és telefon működött az épületben.

Az épület U alakú, háromszintes. Az egész épület neobarokk stílusban díszített. Az út felé néző fala jellegzetesen barokkos. A déli oldalon a díszterem falrésze a legjellegzetesebb, ez a mai napig megőrizte eredeti szépségét.

Az építtető 1942-ben meghalt, a kastély lányára, Gyürky Alízra maradt.

A kastélyt 1945-ben szovjet katonák megszállták, kifosztották, majd a birtok állami tulajdonba került.

1945-ben a kettéosztott Komárom déli városrésze kórház nélkül maradt. Ekkor fogalmazódott meg a város vezetőiben, hogy a népjóléti miniszter jóváhagyásával az üresen álló Gyürky kastélyban kórházat létesítsenek.

Kórházunk alapítója Dr. Pataky László szülész-nőgyógyász főorvos volt.

A Kórház – Minisztertanácsi határozat alapján – 1946. február 08-án 45 belgyógyászati, 45 sebészeti, 30 szülészet-nőgyógyászati, 24 bőr- és nemibeteg, valamint 16 fertőző osztályos ággyal megkezdte működését. 1953–ban tanácsi kezelésbe került az intézet, s ekkor 40 ágyas gyermekosztállyal bővítették összesen 200 ágyas kórházzá.

A szakrendelések a kórház alagsorában folytak, majd 1968-ban elkészült Komárom központjában az új Szakorvosi Rendelőintézet.

Bármennyire is modern, komfortos volt a maga idejében, a Gyürky kastély kórház céljaira korántsem volt ideális. Ezért az intézet fennállásának ideje alatt szinte folyamatosan végeztek átépítési, korszerűsítési munkálatokat. Jelentős beruházások a 60-as évek végén és a 70-es évek elején, illetve 2004-2007-ben voltak.

1986-ban az addig könyvtárként üzemelő melléképület átépítésével született meg az akkor korszerű röntgen pavilon.

Struktúra-módosítással, véglegesen 109 aktív ággyal (belgyógyászat, sebészet, gyermekgyógyászat, szülészet-nőgyógyászat), és 15 ágyas ápolási osztállyal, teljes komfort kialakításával, korszerű kórházi igények kielégítésével az átalakítás 2007 áprilisában fejeződött be. A Rendelőintézet teljes felújítása 2008-ban történt meg.

2008 novemberében, a röntgen készülékek digitalizálásával a mai modern diagnosztikus igényeknek is meg tudunk felelni.

2009-ben került átadásra a részben címzett állami támogatással készült J1-es labor, mely méreténél és felszereltségénél fogva minden lakossági és szakmai igényt kielégít, elektronikus kapcsolatot biztosítva a háziorvosi szolgálatokkal.

Komárom Város Önkormányzata jelentős anyagi támogatást nyújtott a kórház-rendelőintézet külső átalakításához, a funkciót kiszolgáló belsőépítészeti megoldások megvalósításához, mellyel a mai elvárásoknak megfelelő színvonalat sikerült elérni.

Városi kórházként a fekvőbeteg ellátáson és szakrendeléseken kívül számos szakambulancia működik a betegek magas szintű szakmai ellátását biztosítva. A munka színvonalát bizonyítja, hogy intézményünk több egyetem által akkreditálva van rezidens képzésre (SOTE , SZOTE) belgyógyászatból, kardiológiából, gasztroenterológiából, mellyel a szakorvosi utánpótlás is biztosítottá vált. Szakorvosaink magas szintű szaktudását bizonyítja számos nemzetközi előadás, cikk, valamint a gyakorlati életből az a tény, hogy elsőként végeztek nőgyógyászati ultrahang vizsgálatokat, laparoszkópos sebészeti beavatkozásokat is.

Két orvosunk Batthyányi Strattmann díjat kapott, egy orvosunk Pro-Urbe díjas.

A magyar egészségügy elmúlt években tapasztalható finanszírozási nehézségei természetesen kórház–rendelőintézetünk működésében is érződnek, de a szakmai színvonalból engedni nem kellett a Városi Önkormányzat támogatása mellett.

Az igények és lehetőségek közötti ellentmondás feloldása csak komoly szakmapolitikai átalakítástól várható. 64 éve működő kórházunk – mely 1992. június 24-én- Dr Fésüs Gábor főorvos javaslatára- vette fel Selye János nevét – további sorsa attól függ, hogy a jövő kihívásainak és elvárásainak hogyan tud megfelelni, eleget tenni.