Egyéb diófélék szenzibilizáció kimutatása ImmunoCAP módszerrel

Ez a molekuláris allergia vizsgálat a brazil dió, kókusz és mandula bizonyos komponenseivel szemben termelődő specifikus IgE ellenanyagok jelenlétét vizsgálja.

A Bertholletia excelsa, más néven brazil dió, a Lecythidaceae családba tartozó fontos fa, amely nagy társadalmi-gazdasági értékkel bír. Az Amazonas trópusi esőerdeiben őshonos fának számít. A brazil dió allergia elsősorban a diót elfogyasztva jelenik meg. Ez klinikailag súlyos szisztémás reakciókat jelent, amely a légutakat (angioödéma), a szív- és érrendszert, idegrendszert, gyomor-bélrendszert érintheti, továbbá bőrreakciók kialakulására is számíthatunk (csalánkiütés). A brazil dióban azonosított fő allergén a Ber e 1 hővel és pepszin emésztéssel szemben is ellenálló. A Ber e 1 ellen termelődött IgE jó diagnosztikai markerként szolgálhat a valódi brazil dió allergia azonosításában. Keresztreaktivitást azonosítottak botanikailag rokon diófélékkel, mint például a pekándió, a dió, a mogyoró és a kesudió, valamint bizonyos mértékig más növényfajok, például kakaómag, gyapotmag, napraforgó, szezámmag, repcemag és ricinusmag 2S-albuminjaival.

A mandula két fő fajtája az édes mandula és a keserű mandula. A mandula az egyik leggyakoribb allergén az Egyesült Államokban és az Egyesült Királyságban. A mandulaallergia klinikai megnyilvánulási formái az orális allergia szindróma (pollen-élelmiszer, orr-, garat-, fül viszketés és duzzanat közvetlenül az étel elfogyasztását követően), az allergiás szénanátha, az asztma és az atópiás bőrgyulladás lehet. A mandula kiváltotta pollen-élelmiszer tünetegyüttes ritkán okoz anafilaxiát, túlnyomórészt enyhe tünetekkel jár. A mandula keresztreaktivitása őszibarack allergénekkel, a fán termő diófélék allergénjeivel, valamint a nyírfapollen allergénjeivel fordul elő. A mandulaallergiás betegek a mahleb-bel (cseresznyemagból származó aromás fűszer) való keresztreaktivitásra is igen hajlamosak.

A kókuszdió Latin-Amerika, Afrika és az ázsiai-csendes-óceáni térség trópusi régióiból származik. A kókuszdiót világszerte különböző célokra használják alapélelmiszerként (az olajat és a tejet főzéshez és sütéshez), gyógyszerként, valamint bőrgyógyászati termékek és kézműves termékek készítéséhez.. A kókuszdió több allergént tartalmaz, mint például a Coc n1 (7S globulin), Coc n2 és Coc n 4 (11S globulin) fehérjét. A kókuszallergia klinikai megnyilvánulási formái az asztma, kontakt dermatitisz, allergiás kötőhártya-gyulladás és az anafilaxia lehet. A kókusz expozíciója az arra fogékony egyénekben szájon át élelmiszerek útján, bőrön keresztül (az olaj bőrre történő felvitelével) valamint kókuszpollen formájában belélegezve történik meg. Keresztreakcióra lehet számítani makadámdió, mandula, dió, a törökmogyoró, a lencse és a latex vonatkozásában.