Hüvelyesek szenzibilizáció kimutatása ImmunoCAP módszerrel

Ez a molekuláris allergia vizsgálat a hüvelyesek (borsó, lencse, csicseriborsó, fehérbab) bizonyos komponenseivel szemben termelődő specifikus IgE ellenanyagok jelenlétét vizsgálja.

A borsó számos allergént tartalmaz, amelyek közül néhányat már jellemeztek (Pis s 1 7S vikilinszerű globulin, Pis s 2 konvicilin, Pis s IFR egy izoflavon-reduktáz, Pis s profilin). Az éretlen borsó az érett borsóhoz képest alacsonyabb allergén hatású, mivel ebben a stádiumban kevés tárolási albuminfehérjét tartalmaz. A teljes IgE-kötő képesség (és így az allergizáló is) az érés előrehaladtával növekszik. A legnagyobb allergén potenciált az albumin frakció okozza, de a globulin és a glutelin frakciók is hozzájárulnak a zöldborsó allergén hatásához. A legtöbb hüvelyes allergén közös jellemzője a termikus, kémiai és bizonyos tekintetben az emésztéssel szembeni természetes ellenálló képességük. A hüvelyesek a leggyakoribb élelmiszerek közé tartoznak, amelyek allergiás reakciókat okoznak gyermekeknél és felnőtteknél. A borsó, amely egy hüvelyes növény, gyakran kiválthatja az ételallergia tüneteit az érzékeny egyénekben. Klinikai megnyilvánulási formái a következők lehetnek: atópiás bőrgyulladás, asztma, szénanátha, angioödéma, száj-, orr-, garat viszketés hányinger, hányás és hasmenés. Klinikailag jelentős allergén keresztreaktivitás létezik a lencse, a csicseriborsó és a borsó között.

Ezidáig a következő lencse allergén molekulákat azonosították: Len c 1, gamma-vicilin tárolófehérje, a lencse fő allergénje, Len c 2 biotinilált tároló fehérje. Csíráztatott lencsemagból izoláltak egy lipid transzferfehérjét is. Ennek potenciális allergén hatása még nem ismert. A legtöbb hüvelyes allergén közös jellemzője a termikus, kémiai és bizonyos tekintetben az emésztőenzimekkel szembeni természetes ellenálló képesség. A lencseallergiás betegeknél, akik toleranciát alakítottak ki a lencsefogyasztással szemben, alacsonyabb IgE-antitest-szintet mutattak ki, mint a tüneteket mutató betegeknél. A fellépő klinikai tünetek lencseallergia esetén a következőek lehetnek: csalánkiütés, orális allergia tünetegyüttes (szájüreg, garat, orr, fül viszketés, duzzanat) angioödéma, asztma, anafilaxia. A tüneteket a főtt lencse lenyelése és/vagy a főtt lencse gőzének belégzése váltja ki. A hüvelyesek szerkezetileg hasonló fehérjékkel rendelkeznek, de nem mind egyformán allergén. A lencse legmarkánsabb keresztreaktivitásait a földimogyoró, a borsó, a csicseriborsó és a szójabab kivonataival írták le. A csicseriborsóval szembeni tüneti túlérzékenység gyakran társult lencseallergiával is.

A csicseriborsó egy hüvelyes növény, amely mogyoró alakú, dióízű magokat termel. Leggyakrabban élelmiszerként fogyasztva vagy a főtt étel gőzének belégzésével okoz allergiát, de az expozíció más utakon is bekövetkezhet, mert a növény részei állati takarmányként szolgálhatnak, valamint ragasztó, festék és keményítő is készíthető belőlük. Ezidáig a következő csicseriborsó komponens allergéneket jellemezték: Cic a 2S albumin, fehérje, Cic a IFR, egy izoflavon-reduktáz, egy béta-1,3-glükanáz és két db kitináz. Ezek egyrésze hőstabil, hőkezelés ellenére sem veszítik el allergizáló hatásukat. A hüvelyesek allergén hatása elsősorban a magvak tárolófehérjéiből származó allergénekkel függ össze. A fehérjék e csoportjába tartozó vikolinok fontos közös allergének lehetnek a hüvelyesekkel szembeni klinikai allergiában. További, egyre nagyobb jelentőségű pánallergének a lipid transzferfehérjék. Ezenkívül a profilin fehérje családba tartozó allergének is megtalálhatóak a csicseriborsóban. Várható klinikai tünetek: Orális allergia tünetegyüttes (a platánfa profilin pollenjére való elsődleges légúti szenzitizációja miatt), csalánkiütés, angioödéma, allergiás nátha, asztma és az anafilaxia. Potenciális keresztreaktivitások: A legmarkánsabb keresztallergiát a csicseriborsó, a földimogyoró, a kerti borsó, a lencse és a szójabab kivonatai között találták. További klinikailag jelentős keresztallergiát a latex és a csicseriborsó allergének, valamint a platánfa pollen-csicseriborsó allergének vonatkozásában írtak le (orális allergia szindróma).

A fehérbab (a bab színe a halványzöldtől a krémfehérig terjed) a világos magvú babfajtákat foglalja magában. Fehérbab allergiás egyéneknél szájviszketés nyelvduzzanat, szájüregi égő érzés, a bőrön csalánkiütés, továbbá hasi fájdalom, angioödéma fordulhat elő. A hüvelyesek szerkezetileg azonos fehérjékkel rendelkeznek, de nem mindegyikük egyformán allergén, ami megnehezíti az in vitro (laboratóriumi) és in vivo (élő szervezetben) keresztreaktivitás megkülönböztetését. Az eddigi adatok, klinikai vizsgálatok arra utalnak, hogy a hüvelyesek családjának tagjai között kevés a klinikai, tüneteket okozó keresztreaktivitás. A földimogyoró vicilin tárolófehérjéje jelentős szekvencia-azonosságot mutat más hüvelyesek, pl. a szója, a borsó és a közönséges bab vicilin tárolófehérjéivel. Ez nem feltétlenül jelzi a klinikai, tünetekkel járó keresztreaktivitást, de megmagyarázza, hogy más hüvelyesekkel szembeni IgE-antitestek miért találhatók a szérumban.