A gyakori AI-használat magasabb depressziós aránnyal járhat

Egy friss tanulmány azt vizsgálta, van-e kapcsolat a mesterséges intelligencia használata és a mentális egészség között.
A kutatók arra jutottak, hogy azok, akik a leggyakrabban használják az AI-t, nagyobb valószínűséggel tapasztalnak depressziós tüneteket, mint azok, akik egyáltalán nem használják.
Érdekesség, hogy az eredmények jelentősen eltértek az egyes korcsoportok között.

Egy kutatócsoport a JAMA Network Open folyóiratban publikált tanulmányt, amely az AI-használat és a mentális egészség közötti lehetséges összefüggéseket vizsgálta.

A közel 21 000 résztvevő kérdőíves adatainak elemzése alapján — akik az Egyesült Államok mind az 50 államából származtak — a kutatók arra jutottak, hogy a gyakori AI-használat összefüggésben áll a depresszió, a szorongás és az ingerlékenység tüneteinek nagyobb esélyével.

Bár a mesterséges intelligencia csak néhány éve jelent meg a mindennapokban, mára sok ember életének állandó része lett. Legyen szó arról, hogy a ChatGPT-től kérünk receptet egy csirkés curryhez, vagy munkahelyi adatokat foglalunk össze vele, az AI jelenléte megkerülhetetlenné vált.

Mint minden új technológia esetében, az AI felhasználók egészségére gyakorolt hatásának megértése kiemelten fontos kutatási terület.

Már léteznek anekdotikus beszámolók arról, hogy egyes chatbotok erősíthetik a téveszméket, sőt akár öngyilkossági gondolatokat is bátoríthatnak. Ezek az aggasztó jelek ellenére eddig kevés tudományos kutatás foglalkozott az AI és a mentális egészség kapcsolatával. Ez az új tanulmány részben ezt a hiányt pótolja.

AI-használat és adatgyűjtés

A kutatók egy 2025 áprilisa és májusa között végzett felmérés adatait elemezték. A mintában 20 847 fő szerepelt, mindannyian legalább 18 évesek voltak, és az USA mind az 50 államát képviselték.

Az adatok kiegyensúlyozottak voltak, különböző korcsoportokat, etnikumokat és nemeket tartalmaztak.

A résztvevőket többek között arra kérdezték rá:
„Milyen gyakran használja az alábbi technológiákat vagy termékeket? — Mesterséges intelligencia (AI)”

A válaszlehetőségek a következők voltak:

• soha

• egyszer vagy kétszer

• körülbelül havonta egyszer

• körülbelül hetente egyszer

• hetente többször

• naponta

• naponta többször

Azt is megkérdezték, hogy az AI-t személyes célra, munkához vagy tanuláshoz használják-e.

A kérdőív tartalmazta:

• a PHQ-9 kérdőívet (depressziós tünetek mérésére),

• a GAD-2 skálát (szorongás),

• valamint az 5 tételes ingerlékenységi tesztet (BITe).

Ezek mellett a kutatók hozzáfértek olyan háttéradatokhoz is, mint a háztartási jövedelem és az iskolai végzettség.

AI-használat számokban

Az elemzés szerint a résztvevők 10,3%-a használt AI-t naponta, közülük 5,3% naponta többször.

A napi használók körében:

• körülbelül 50% munkához,

• 11,4% tanuláshoz,

• 87,1% személyes célokra használta az AI-t.

Nem meglepő módon az AI-használat demográfiai eltéréseket mutatott. A leggyakoribb felhasználók jellemzően:

• fiatalabbak voltak,

• férfiak,

• magasabb iskolai végzettséggel rendelkeztek,

• magasabb jövedelműek voltak,

• inkább városi környezetben éltek, mint vidéken.

AI és mentális egészség: van kapcsolat?

A Medical News Today megkereste a tanulmány vezető szerzőjét, Roy H. Perlis, MD, MSc pszichiátert, a Harvard Medical School professzorát.

“Elmondhatjuk, hogy a legalább közepes mértékű depresszió esélye — amelynél az orvosok általában már kezelést javasolnak — 30%-kal magasabb volt azoknál, akik naponta legalább egyszer használtak AI-t” — magyarázta Perlis.
Hasonló mintázat jelent meg a szorongás és az ingerlékenység esetében is.

Amikor a kutatók azt is megvizsgálták, mire használják az AI-t, kiderült:
a mentális egészséggel való összefüggés csak a személyes használatnál volt szignifikáns, a munkahelyi vagy tanulási célú használatnál nem.

Nem találtak különbséget nemek szerint, viszont életkor alapján igen. Az AI-használat és a depressziós tünetek közötti kapcsolat főként a 25–44 és 45–64 év közötti korosztályban jelent meg.

Több kérdés, mint válasz

Mint minden új kutatásnál, itt is több új kérdés merül fel.

Az egyik legfontosabb: ok vagy következmény?
“Nem tudjuk, hogy az AI-használat okozza-e a depressziót, vagy fordítva — esetleg egyik sem” — mondta Perlis. “Ezt csak randomizált vizsgálatok tudnák biztosan eldönteni, bár hosszú távú követéses kutatások is segíthetnek.”

Azt is elképzelhetőnek tartja, hogy a depressziósabb emberek eleve gyakrabban használják az AI-t.

Nyitott kérdés maradt az is, miért nem mutatkozott ugyanez az összefüggés a 25 év alattiaknál és a 64 év felettieknél. Lehet, hogy ezek a csoportok más módon vagy más helyzetekben használják az AI-t — de ezt egyelőre nem tudjuk.

Perlis szerint fontos lenne feltárni, milyen típusú AI-használat a legproblémásabb:
“Pszichiáterként különösen aggasztónak tartom, ha az emberek az AI-t a valódi társas kapcsolatok helyettesítésére használják. Ez volt az egyik fő motivációm a kutatás elindítására.”

Szakértői vélemények

A Medical News Today megkérdezte John Puls, LCSW pszichoterapeutát is, aki nem vett részt a kutatásban.

“Az eredmények egyáltalán nem lepnek meg” — mondta.
“A nagy nyelvi modellek használata gyakran megakadályozza az embereket abban, hogy valódi, értelmes beszélgetéseket folytassanak, és támogatást kapjanak másoktól.”

Ez fokozhatja az elszigeteltséget és a magányt. Puls szerint ha az AI „helyettünk gondolkodik és problémát old meg”, az céltalanságérzést okozhat, ami depresszióhoz vezethet.

Az AI jóra is használható

Bár az eredmények aggasztónak tűnhetnek, Perlis hangsúlyozta, hogy az AI megfelelő használat mellett előnyös is lehet.

“Nincs kétség afelől, hogy a chatbotok ígéretes eszközök lehetnek azok számára, akik nem férnek hozzá terápiához — de csak akkor, ha gondosan tervezik, felügyelik őket, és ideálisan emberi terapeutával együtt használják.”

A tanulmány nem zárja ki, hogy egyes emberek profitálnak az AI-ból.

“Az AI valóban lehet pozitív erő” — mondta Puls.
“Csökkentheti a munkaterhelést és javíthatja a mentális egészséget. De ha mindez a valódi emberi kapcsolatok rovására történik, annak súlyos negatív következményei lehetnek.”

Korlátok és jövőbeli kutatások

A kutatás nagy mintája növeli az eredmények megbízhatóságát, ugyanakkor vannak korlátai.
“Internetes felmérésről van szó, így a minta nem teljesen reprezentatív, és torzítások is előfordulhatnak” — mondta Perlis.

Owen Muir, MD pszichiáter szerint is fontos ez a szempont:
“Azok, akik naponta többször beszélgetnek chatbotokkal, nagyobb eséllyel magányosak — és eleve hajlamosabbak lehetnek a depresszióra.”

Perlis reméli, hogy más kutatócsoportok is megismétlik az elemzést, valamint hosszú távú vizsgálatok indulnak, amelyek megmutatják, hogyan változik a hangulat az AI-használat függvényében.

“Szakmailag a legmeggyőzőbb bizonyíték egy randomizált vizsgálat lenne — bár ezeket nehéz kivitelezni.”

Ennek ellenére sok szakértő továbbra is optimista az AI mentális egészségben betöltött szerepét illetően.

“Az egész karrieremet mentális egészségügyi AI-megoldások fejlesztésének szenteltem” — mondta Muir.
“Meggyőződésem, hogy a mesterséges intelligencia rendkívül erős eszköz lehet a jó érdekében — ha jól használjuk.”