A kávé 7 meglepő hatása, amiről kevesebbet beszélünk

A kávéban több száz különböző, biológiailag aktív vegyület található, amelyek a szervezet számos folyamatára hatással lehetnek. Ráadásul ezek egy része akkor is jelen van, ha koffeinmentes kávét iszunk.

Nézzük, milyen meglepő hatásai lehetnek a kávénak.

1. A kávé megindíthatja a bélműködést

Nem véletlen, ha valakinek a reggeli kávé után hamarabb támad kedve meglátogatni a mosdót.

Egy vizsgálat szerint körülbelül tízből három embernél jelentkezik székelési inger röviddel a kávé elfogyasztása után. Érdekesség, hogy ez nemcsak koffeines, hanem koffeinmentes kávénál is előfordulhat. Vagyis valószínűleg nem kizárólag a koffein áll a háttérben.

A kutatók egyelőre nem tudják pontosan, melyik kávéösszetevő felelős ezért a hatásért.

Az is számíthat, hogy a legtöbben reggel isszák az első kávéjukat, amikor a bélrendszer egyébként is aktívabb lehet.

Ráadásul nem mindegy, mi kerül a kávéba. A tejben található laktóz vagy bizonyos cukormentes édesítőszerek nagyobb mennyiségben szintén felgyorsíthatják a bélműködést.

2. A kávé a gyomorsavra, a szemre és még a fülre is hatással lehet

A kávé egyeseknél ronthatja a refluxos panaszokat. A reflux nem feltétlenül csak klasszikus gyomorégést jelent: ha a gyomorsav feljut a nyelőcsőbe, majd a torok és a légutak környékét is irritálja, köhögés vagy egyéb légúti tünetek is jelentkezhetnek.

A koffein bizonyos esetekben átmenetileg megemelheti a szem belső nyomását is. Ez elsősorban azok számára lehet fontos, akiknek zöldhályoguk vagy eleve magasabb szemnyomásuk van. Ilyenkor az orvos javasolhatja a koffeinbevitel mérséklését.

Van egy ritkább fül-orr-gégészeti probléma is, amelynél a középfület az orrgarattal összekötő fülkürt a kelleténél nyitottabb marad. Ilyenkor az érintett akár a saját hangját vagy légzését is szokatlanul hangosnak hallhatja. Ennél az állapotnál a koffeintartalmú italok csökkentése és a megfelelő folyadékbevitel is segíthet a tünetek mérséklésében, bár arra nincs egyértelmű bizonyíték, hogy maga a kávé okozná ezt a problémát.

A koffein és a migrén kapcsolata szintén érdekes. Egyeseknél a koffein enyhítheti a migrénes fejfájást, másoknál viszont a túl sok koffein, illetve a megszokott mennyiség hirtelen csökkentése válthat ki fejfájást.

3. A kávé egyes gyógyszerek hatását is befolyásolhatja

A kávé és a koffein bizonyos gyógyszerek működésére is hatással lehet.

Például csökkentheti a pajzsmirigy-alulműködés kezelésére használt levotiroxin, illetve egyes csontritkulás elleni gyógyszerek felszívódását.

Más esetekben éppen a gyógyszer változtatja meg azt, ahogyan a szervezet a koffeint dolgozza fel. A ciprofloxacin nevű antibiotikum például lassíthatja a koffein lebontását, így ugyanaz a csésze kávé hosszabb ideig éreztetheti a hatását.

Ez természetesen nem jelenti azt, hogy gyógyszerszedés mellett automatikusan kerülni kell a kávét. Bizonyos gyógyszereknél viszont érdemes figyelni arra, mikor és hogyan fogyasztjuk.

4. A kávé a koleszterinszintre is hatással lehet

A kávéban található diterpének közül a cafestol és a kahweol növelheti az összkoleszterin- és az LDL-koleszterinszintet.

A történet azonban itt sem ennyire egyszerű. Ugyanezekhez a vegyületekhez egyes vizsgálatokban az úgynevezett lipoprotein(a) szintjének csökkenését is kapcsolták, amely a szív-érrendszeri kockázat egyik vizsgált jelzője.

A kávé más összetevői, például a klorogénsavak, mérsékelten csökkenthetik a vérnyomást, és az erek működésére is kedvező hatással lehetnek.

Összességében tehát nem lehet egyszerűen kijelenteni, hogy a kávé „jó” vagy „rossz” a szívnek és az ereknek. A hatás több különböző vegyület és egyéni tényező eredője lehet.

5. A kávé a bélbaktériumokat is táplálhatja

Nem csak mi fogyasztjuk el a kávét: bizonyos szempontból a bélrendszerünkben élő mikroorganizmusok is „részesednek” belőle.

A kávé egyes klorogénsavai nem szívódnak fel teljesen a vékonybélben, így eljuthatnak a vastagbélbe. Itt a bélmikrobák különböző más vegyületekké alakíthatják őket.

A kávé összetett szénhidrátokat és a pörkölés során keletkező melanoidineket is tartalmaz. Ezek szintén elérhetik a vastagbelet, ahol a bélbaktériumok fermentálhatják őket.

Kisebb humán vizsgálatok arra is utalnak, hogy a rendszeres kávéfogyasztás megváltoztathatja a bélmikrobiom összetételét.

Ez azonban még egy fejlődő kutatási terület, ezért korai lenne a kávét egyszerűen „prebiotikumnak” nevezni.

6. A kávé csökkentheti a vas felszívódását

A kávé fogyasztásának van egy kevésbé kedvező oldala is: befolyásolhatja a táplálékkal bevitt vas felszívódását.

Ez főleg az úgynevezett nem-hem vas esetében fontos, amely elsősorban növényi élelmiszerekben található meg. Ha valaki közvetlenül étkezés közben iszik kávét, a vas felszívódása jelentősen csökkenhet.

Ennek hátterében nem elsősorban a koffein áll. A kávéban található polifenolok, köztük a klorogénsavak, hozzáköthetnek a vashoz az emésztőrendszerben, így a szervezet nehezebben tudja hasznosítani.

Ez leginkább azok számára lehet fontos, akiknek eleve alacsony a vasraktáruk, vagy étrendjükben nagyrészt növényi eredetű vasforrások szerepelnek.

Egy egészséges ember számára ez önmagában természetesen nem jelenti azt, hogy le kell mondania a reggeli kávéról.

7. A kávé az emésztőrendszert is „bekapcsolhatja”

A kávé akkor is képes aktiválni az emésztőrendszer bizonyos részeit, ha éppen nincs étel, amit meg kellene emészteni.

Vizsgálatok szerint a kávé – koffeines és koffeinmentes változatban egyaránt – serkentheti például a hasnyálmirigy működését. Ennek során olyan emésztőenzimek, például a fehérjék lebontásában részt vevő tripszin felszabadulása is fokozódhat.

Ez ismét arra utal, hogy nem minden hatás magyarázható egyszerűen a koffeinnel.

A kávé az étvágy és a teltségérzet szabályozásában részt vevő bélhormonokra is hatással lehet, de az eddigi kutatások alapján nem egyértelmű, hogy ez a gyakorlatban azt eredményezi-e, hogy valaki többet vagy kevesebbet eszik.

Akkor most mit tud a kávé?

A koffein élénkítő hatása kétségtelenül a kávé egyik legfontosabb tulajdonsága, de messze nem ez az egyetlen dolog, amit a szervezetünkben csinál.

Egyetlen csésze kávé több száz különböző vegyületet tartalmaz, amelyek hatással lehetnek az emésztésre, a bélmikrobiomra, a tápanyagok felszívódására, bizonyos gyógyszerekre és akár a koleszterinszintre is.

Ráadásul ezek a hatások nem mindenkinél ugyanúgy jelentkeznek. Ami az egyik embernél kellemes élénkítő hatás, az másnál refluxot, fejfájást vagy éppen emésztési panaszokat okozhat.

A koffein és a kávé a mentális közérzetünkre is hatással lehet. Egy nagyszabású kutatás szerint például a napi 2–3 csésze kávét fogyasztóknál alacsonyabb volt a szorongás és a depresszió kockázata, mint azoknál, akik nem ittak kávét. A kapcsolat azonban nem jelenti azt, hogy a kávé önmagában megelőzi ezeket az állapotokat. A témáról korábban részletesebben is írtunk: Napi 2–3 csésze kávé hatása a szorongásra és depresszióra.

A kávé tehát jóval több egyszerű koffeinforrásnál – és éppen ezért érdemes úgy tekinteni rá, mint egy összetett élelmiszerre, nem pusztán egy italra, amelytől reggel felébredünk.