A túl korai képernyőhasználat ára: lassabb gondolkodás és több szorongás

Egy új kutatás szerint azoknál a gyerekeknél, akik 2 éves koruk előtt sok időt töltöttek képernyők előtt, mérhető változások jelentek meg az agy fejlődésében. Ezek a változások később, serdülőkorban lassabb döntéshozatallal és fokozott szorongással társultak.

A tanulmányt Tan Ai Peng adjunktus és kutatócsoportja végezte az A*STAR Institute for Human Development and Potential és a Szingapúri Nemzeti Egyetem (NUS) Orvostudományi Kara együttműködésében. A kutatás a Growing Up in Singapore Towards Healthy Outcomes (GUSTO) kohorsz adataira épült, és az eredményeket az eBioMedicine folyóirat közölte.

A vizsgálat különlegessége, hogy több mint 10 éven keresztül követte ugyanazokat a gyerekeket, és több időpontban végzett agyi képalkotó vizsgálatokat. Így a kutatók nemcsak pillanatfelvételeket, hanem az agyi hálózatok fejlődési pályáját is nyomon tudták követni.

Miért kritikus az első két év?

A csecsemőkor az agyfejlődés egyik legérzékenyebb időszaka, amikor az idegrendszer különösen fogékony a környezeti hatásokra. A kutatók 168 gyermeket követtek, akiknél 4,5, 6 és 7,5 éves korban készült agyi vizsgálat.

Azoknál a gyerekeknél, akik csecsemőkorban több képernyőidőt kaptak, gyorsabb érés volt megfigyelhető a látással és a kognitív kontrollal kapcsolatos agyi hálózatokban. A kutatók szerint ez a képernyők erős és folyamatos szenzoros ingereinek következménye lehet.

Fontos megállapítás, hogy a 3–4 éves korban mért képernyőhasználat nem mutatott hasonló hatásokat, ami alátámasztja, hogy az első két életév különösen érzékeny időszak.

A gyorsabb érésnek ára van

A kutatók szerint az „felgyorsult érés” nem feltétlenül előnyös. Normál esetben az agyi hálózatok fokozatosan specializálódnak, miközben hatékony kapcsolatok alakulnak ki közöttük. A túl korai specializáció viszont csökkentheti a rugalmasságot és az alkalmazkodóképességet.

Ennek következményeként az érintett gyerekek 8,5 éves korban lassabban hoztak döntéseket egy kognitív feladat során, majd 13 éves korukban több szorongásos tünetről számoltak be.

Jó hír: a közös olvasás védő hatású lehet

Egy kapcsolódó, korábban megjelent tanulmány szerint a szülő–gyermek közös olvasás képes lehet mérsékelni a korai képernyőhasználat agyi hatásait. Azoknál a gyerekeknél, akiknek gyakran olvastak, gyengébb volt az összefüggés a csecsemőkori képernyőidő és az agyi hálózatok eltérései között.

A kutatók szerint az interaktív, érzelmi és nyelvi ingerekben gazdag tevékenységek – mint az olvasás – olyan fejlődési előnyöket nyújtanak, amelyeket a passzív képernyőhasználat nem pótol.