Az elhízás jelentősen növeli a fertőzéses betegségek kockázatát

Az elhízás jelentősen növeli a fertőzéses betegségek kockázatát

Egy új tanulmány szerint az elhízott emberek 70%-kal nagyobb kockázattal szembesülnek súlyos fertőző betegségek esetén, és a globális fertőzéses halálozások akár egytizede is összefügghet az elhízással.

„Ahogy az elhízás aránya világszerte növekedni fog, úgy nő majd az elhízással összefüggő fertőző betegségek miatti halálozások és kórházi kezelések száma is” – mondta a tanulmány szerzője, Solja Nyberg a Helsinki Egyetemről.

Hozzátette, hogy a súlyos fertőzések és az elhízáshoz kapcsolódó egyéb egészségügyi problémák kockázatának csökkentése érdekében sürgősen szükség van olyan intézkedésekre, amelyek támogatják az egészséges életmódot és a testsúlycsökkentést, például a megfizethető, egészséges élelmiszerekhez való hozzáférést és a fizikai aktivitás lehetőségeit.

A tanulmány több mint 67 000 finn felnőtt és több mint 470 000 brit Biobank-adatbázisban szereplő felnőtt adatát elemezte, hogy felmérje az elhízás és a súlyos fertőző betegségek közötti kapcsolatot.

A résztvevők testtömegindexét (BMI) a vizsgálat elején mérték, és három kategóriába sorolták: normál testsúly, túlsúly és elhízás. Az elhízottakat tovább osztályozták I. (30–34,9 kg/m²), II. (35–39,9 kg/m²) és III. osztályba (≥40,0 kg/m²).

A résztvevőket átlagosan 13–14 éven keresztül követték nyomon.

A kutatók azt találták, hogy a kockázat fokozatosan nő a testtömeg emelkedésével. A legsúlyosabb elhízásban szenvedők (BMI ≥40 kg/m²) háromszor nagyobb kockázattal szembesültek a normál testsúlyúaknál.

„Megállapításunk, miszerint az elhízás számos fertőző betegség kockázati tényezője, arra utal, hogy széles körű biológiai mechanizmusok is szerepet játszhatnak” – mondta Mika Kivimäki, a University College London kutatásvezetője.

Hozzátette, hogy elképzelhető, az elhízás gyengíti az immunrendszer képességét a baktériumokkal, vírusokkal, parazitákkal vagy gombákkal szembeni védekezésre, ami súlyosabb betegségekhez vezethet. Kivimäki ugyanakkor kiemelte, hogy további kutatások szükségesek az összefüggések mögötti mechanizmusok megerősítésére.

A tanulmány korlátai között szerepel, hogy mivel megfigyeléses vizsgálatról van szó, közvetlen ok-okozati összefüggés nem állapítható meg. Emellett a BMI-re alapozott elemzés nem tükrözte teljes mértékben az olyan tényezőket, mint a zsíreloszlás vagy a metabolikus diszfunkció.

Globális jelentőség
A kutatók a kockázati arányokat a világ elhízási és fertőzéses halálozási adataira vetítve arra jutottak, hogy a fertőzéses halálesetek 9–11%-a globálisan elkerülhető lenne, ha az elhízást megszüntetnék.

Az országok között jelentős eltérések vannak. Az Egyesült Államokban az elhízással összefüggő fertőzéses halálesetek aránya a legmagasabb, 25,7%. Spanyolországban 21,2%, az Egyesült Királyságban 17,4%, Németországban 14,7%. India és Kína esetében a legkisebb a terhelés, 9% és 3,8%.

Az EU adatai szerint Európában a felnőttek körülbelül 17%-a elhízott, és 51%-uk túlsúlyos, amit a Világegészségügyi Szervezet (WHO) „elhízás járványnak” nevezett.

A WHO Európa célja az volt, hogy 2025-re megállítsa a felnőttkori elhízás növekedését a 2010-es szinten, de egyetlen európai ország sem érte el ezt, a ráták 1975 óta 138%-kal nőttek. Az újabb célok a 2022–2030 közötti Nem fertőző betegségek cselekvési tervében 30%-os relatív csökkenést irányoznak elő az átlagos BMI-ben 2030-ig, beleértve a gyermekelhízás megállítását is.

Hozzászólások

A hozzászóláshoz be kell jelentkezned

Ha még nincs fiókod, regisztrálj ingyenesen!

Még nincsenek hozzászólások. Legyél te az első!

Értesítések
Betöltés...