Levegő, zaj, vegyi anyagok: így hat a szennyezés a mentális állapotra

A szennyezés – különösen a rossz levegőminőség, a zajterhelés és a toxikus vegyi anyagok – egyre inkább jelentős tényezőként jelenik meg a mentális zavarok kialakulásában.

A mentális egészséget számos tényező alakítja, például:

• genetikai hajlam,

• társadalmi és gazdasági körülmények,

• pszichológiai és életmódbeli hatások.

A kutatások azonban egyre inkább azt mutatják, hogy a szennyezés is kiváltó vagy súlyosbító tényező lehet, különösen hosszú távú kitettség esetén.

Levegőszennyezés

A kutatások szerint a szennyezett levegőnek való kitettség már a magzati korban, gyermekkorban és serdülőkorban hatással lehet az agy fejlődésére, strukturális és működésbeli változásokat okozva.

Az EEA szerint minden olyan átfogó kutatás, amely a levegőszennyezés és a Depression kapcsolatát vizsgálta, szoros összefüggést talált a tartósan rossz levegőminőség és a depresszió között.

A legerősebb bizonyítékok a következő szennyező anyagokra vonatkoznak:

• PM2.5 finom részecskék

• nitrogén-dioxid (NO₂)

A kutatások azt is kimutatták, hogy a rövid ideig tartó, magas szennyezettségi időszakok növelhetik a depressziós epizódok számát, és súlyosbíthatják a Schizophrenia tüneteit.

Más tanulmányok pedig arra utalnak, hogy a levegőszennyezés növelheti az Alzheimer's disease kockázatát is.

Környezeti zaj

A zajszennyezés kutatásai főként a közlekedésből származó zajokra koncentrálnak:

• közúti forgalom,

• vasút,

• repülőgépek.

A tartós zajterhelés stresszreakciót indíthat el a szervezetben, ami fokozza a gyulladást és az oxidatív stresszt – ezek pedig ronthatják a mentális állapotot.

A vizsgálatok szerint minden 10 decibeles zajszint-emelkedés kis, de mérhető mértékben növeli a depresszió és szorongás kockázatát.

A legerősebb kapcsolatot a repülőgépek zaja mutatja: egy kutatás szerint 10 decibeles növekedés 12%-kal növeli a depresszió kockázatát.

A zaj által kiváltott erős irritáció vagy bosszúság szintén fontos tényező lehet. Azoknál, akik extrém mértékű zavaró hatásról számoltak be, majdnem kétszer olyan gyakori a depresszió és a szorongás.

A korábbi kutatások azt is kimutatták, hogy a lakókörnyezetben tapasztalt zaj gyermekeknél viselkedési problémákkal is összefügghet.

Vegyi anyagoknak való kitettség

Már kis mennyiségű vegyi anyag is káros hatással lehet az egészségre, beleértve a mentális állapotot is.

Az EEA több kutatást elemzett, amelyek olyan anyagokat vizsgáltak, mint:

• nehézfémek (különösen ólom),

• passzív dohányzás,

• hormonrendszert megzavaró vegyületek,

• növényvédő szerek.

A legerősebb bizonyíték az ólom és a passzív dohányzás esetében áll fenn. Mindkettőt összefüggésbe hozták a depresszióval és a skizofréniával, különösen akkor, ha a kitettség már a terhesség alatt vagy gyermekkorban történt.

A kutatások emellett kapcsolatot találtak a növényvédő szerek és a depresszió, szorongás, valamint skizofrénia között is.

Az úgynevezett endokrin rendszert károsító vegyületek – például a biszfenol-A (BPA) és a PFAS-anyagok – szintén aggodalomra adnak okot. A BPA-nak való magzati kitettség összefüggésbe hozható a gyermekeknél jelentkező depresszióval és szorongással.

A mentális betegségek terhe Európában

Az World Health Organization adatai szerint Európában minden hatodik ember él valamilyen mentális problémával, és a betegek egyharmada nem kap megfelelő kezelést.

Az Európai Unióban 2023-ban több mint 11 millió egészséges életév veszett el mentális betegségek miatt. A szakértők szerint ez a szám a következő években tovább növekedhet, különösen a fiatalok és a sérülékeny társadalmi csoportok körében.