Melyik ország a legboldogabb a világon?

A 2026-os World Happiness Report szerint Finnország immár kilencedik éve vezeti a világ legboldogabb országainak listáját, mögötte Izland, Dánia és Costa Rica állnak.

Svédország és Norvégia zárja a top hatot, majd következik Hollandia, Izrael, Luxemburg és Svájc, amelyek együtt alkotják a legjobb tízet.

Costa Rica negyedik helyezése a legjobb eredmény egy latin-amerikai ország számára.

Második éve egyetlen angol nyelvű ország sem került be a top 10-be. A legmagasabb rangsorolt az Új-Zéland, a 11. helyen, majd Írország 13., Ausztrália pedig 15. helyen áll.

Újdonságként Koszovó, Szlovénia és a Csehország is felkerült a top 20-ba.

Összességében a jelentés szerint a nyugati ipari országok boldogsága általában csökkent 2005–2010 óta, és a negatív érzelmek egyre gyakoribbak világszerte.

Európa egyenlít a boldogságban

Közép- és Kelet-Európa országai gyorsan zárják a lemaradást Nyugat-Európával szemben, ugyanakkor a fiatalok Nyugat-Európában, az Egyesült Királyságban és Írországban alacsonyabb jólétről számolnak be, mint az idősebb generációk.

A legnagyobb javulást 2006–2010 óta Szerbia, Bulgária, Lettország és Bosznia-Hercegovina mutatta.

A rangsorok alapját a hároméves átlagos lakossági értékelések képezik a saját életminőségükről. A kutatók figyelembe veszik a GDP-t, az egészséges várható élettartamot, a társas támogatottságot, a szabadságérzetet, a nagylelkűséget és a korrupció érzékelt szintjét is.

John F. Helliwell, a Brit Columbia Egyetem közgazdaságtan professzora és a World Happiness Report alapító szerkesztője szerint:

„A boldogság szempontjából fontosabb az élet jó oldalainak építése, mint a rossz hibáinak javítása. Mindkettőt meg kell tenni, most, talán fontosabb, mint valaha.”

A fiatalok boldogsága csökken

A jelentés szerint a fiatalok Észak-Amerikában és Nyugat-Európában sokkal kevésbé boldogok, mint 15 évvel ezelőtt.

A 25 évesek boldogságváltozásának rangsorában az USA, Kanada, Ausztrália és Új-Zéland a 136 ország közül 122–133. helyen szerepelnek.

Bár a pozitív érzelmek továbbra is kétszer gyakoribbak a negatívaknál, a szorongás jelentősen nőtt a fiatalok körében.

Mi okozza a boldogtalanságot?

A jelentés kiemeli a közösségi média használatát, mint a fiatalok boldogtalanságának egyik fő okát.

Jan-Emmanuel De Neve, az Oxfordi Egyetem jólétkutató központjának igazgatója és a jelentés szerkesztője szerint:

„A globális adatok egyértelműen mutatják, hogy a közösségi média és a jólét közötti kapcsolat nagymértékben függ attól, milyen platformot használunk, ki használja, hogyan és mennyi ideig.”

A túlzott használat jelentősen csökkenti a jólétet, de azok, akik teljesen mellőzik a közösségi médiát, szintén kimaradhatnak bizonyos pozitív hatásokból.

A legjobb jóléti mutatókat azok a fiatalok érik el, akik naponta kevesebb mint egy órát töltenek közösségi médiával – még a teljes mellőzésnél is magasabb szinten.

A kutatók szerint a közösségi média használata elég súlyos mértékben károsítja a fiatalokat ahhoz, hogy a populáció szintjén is érezhető legyen a hatása.

A platform típusa számít

Azok a platformok, amelyek a valós kapcsolatok kialakítását támogatják, pozitív hatással vannak a boldogságra, míg az algoritmusvezérelt oldalak nagy használat mellett negatív hatással bírnak.

A kutatók szerint a közösségi média ártalmai nem egyszeri balesetek, hanem napi több órát használó fiatalok millióit érintő probléma. Az USA-ban évente több mint tízmillió fiatalt érhet komoly közvetlen vagy közvetett kár, mint például cyberbullying, sextortion vagy depresszió.

Zeynep Ozkok, a tanulmány kanadai társszerzője így foglalta össze:

„A digitális kor átalakítja a jólét szociális és érzelmi alapjait Európában. A hatások azonban nem mindenkinél azonosak, és nem is elkerülhetetlenek – függnek attól, ki vagy, milyen társadalmi közegben élsz és milyen digitális környezet vesz körül.”

Megértésük kulcsfontosságú a jólétet támogató, online társadalomra szabott politikák kidolgozásához.