Miért számít, mikor kezdesz dohányozni – nem csak az, mennyit

Miért számít, mikor kezdesz dohányozni – nem csak az, mennyit

Egy nagyszabású, országos kutatás szerint a 20 éves kor előtti dohányzás maradandó nyomot hagy a szív- és érrendszeren, felerősíti a dohányzás káros hatásait, és még évtizedekkel később is növeli a szívinfarktus, a stroke és a korai halálozás kockázatát.

Egy, a Scientific Reports folyóiratban megjelent friss tanulmányban a kutatók azt vizsgálták, hogy a dohányzás megkezdésének életkora önállóan is összefügg-e a későbbi szívinfarktus (MI), az összetett kardiovaszkuláris események, az összes okból bekövetkező halálozás és a stroke kockázatával.

Azok, akik fiatalon — különösen 20 éves kor előtt — kezdtek dohányozni, jelentősen magasabb kockázatnak voltak kitéve a halálozás, a stroke és a szívinfarktus tekintetében, mint azok, akik később kezdtek el dohányozni — még akkor is, ha az összesített dohányzási mennyiségük azonos volt.

Ez arra utal, hogy a dohányzás káros hatása nem kizárólag a teljes elszívott mennyiségtől (csomagévek) függ, bár a kezdési életkor és az élettartam alatti dohányzás mértéke szorosan összefügg.

A dohányzás mint jelentős szív- és érrendszeri kockázati tényező

A dohányzás világszerte az egyik vezető, megelőzhető halálok, és továbbra is meghatározó szerepet játszik a szív- és érrendszeri betegségek, köztük a szívinfarktus és a stroke kialakulásában.

Számos bizonyíték támasztja alá, hogy a nagyobb kumulatív dohányzási terhelés — amelyet csomagévekben mérnek — növeli a kardiovaszkuláris kockázatot.

Ugyanakkor ez az összefüggés nem teljesen lineáris: már az enyhe dohányzás is jelentősen emelheti a kockázatot, ami arra utal, hogy a csomagévek önmagukban nem feltétlenül tükrözik pontosan a dohányzás okozta károsodást.

A dohányzás megkezdésének életkora mint önálló tényező

Egyre több adat utal arra, hogy a dohányzás megkezdésének életkora külön kockázati tényező lehet a hosszú távú egészség szempontjából.

A korai kezdés összefüggésbe hozható:

  • magasabb felnőttkori halálozással,

  • gyakoribb megbetegedésekkel,

  • fokozott biológiai sérülékenységgel a fejlődés időszakában,

  • valamint erősebb nikotinfüggőséggel.

Ennek ellenére a korábbi kutatások ellentmondásos eredményeket mutattak, gyakran kis mintaszám, illetve nem megfelelő zavaró tényezők miatti korlátozásokkal.

A kutatás felépítése és a vizsgált populáció

A kutatók azt vizsgálták, hogy a korai dohányzáskezdés önállóan növeli-e a halálozás és a szív- és érrendszeri események kockázatát, illetve hogy módosítja-e az összesített dohányzási terhelés hatását.

Ehhez egy dél-koreai országos egészségügyi adatbázis retrospektív kohorszvizsgálatát használták fel, amely a kötelező egészségbiztosítási rendszer révén a lakosság több mint 95%-át lefedi.

A vizsgálatba 9 295 979, 20 év feletti felnőttet vontak be, akik 2009-ben részt vettek a Nemzeti Egészségügyi Szűrőprogramban, és korábban nem volt szívinfarktusuk, stroke-juk vagy végstádiumú vesebetegségük.

A dohányzási kitettség és egyéb tényezők mérése

A dohányzási adatokat önbevallás alapján gyűjtötték, beleértve:

  • a dohányzás megkezdésének életkorát,

  • az aktuális vagy korábbi dohányzási státuszt,

  • valamint a kumulatív dohányzási terhelést csomagévekben
    (napi elszívott cigarettacsomagok száma × dohányzással töltött évek).

A résztvevőket a kezdési életkor és a dohányzási terhelés alapján csoportosították. Kiegészítő elemzésekben alternatív küszöbértékeket és egy összetett mutatót is alkalmaztak, amely a csomagéveket a kezdési életkorhoz viszonyította.

Emellett rögzítették:

  • a vérnyomást,

  • vérzsírértékeket,

  • a cukorbetegség jelenlétét,

  • alkoholfogyasztást,

  • fizikai aktivitást,

  • társadalmi-gazdasági státuszt.

Követési idő és statisztikai elemzés

A résztvevőket a szívinfarktus, stroke, halálozás bekövetkeztéig, illetve 2018 végéig követték.

A kockázatokat Cox-féle arányos hazárd modellekkel becsülték, korrigálva a főbb kardiovaszkuláris rizikófaktorokra, és vizsgálták a dohányzás megkezdésének életkora és az összesített dohányzási terhelés közötti kölcsönhatásokat.

Dohányzási mintázatok a vizsgált populációban

A résztvevők 40,1%-ának volt dohányzási előzménye, és a dohányosok közel negyede 20 éves kora előtt kezdett el dohányozni.

A közel kilencéves követési idő alatt minden dohányzó csoportban magasabb volt a szív- és érrendszeri események és a halálozás kockázata, mint a nem dohányzóknál.

A legmagasabb kockázat azoknál jelentkezett, akik:

  • fiatalon kezdtek dohányozni, és

  • legalább 20 csomagévnyi dohányzási terhelést halmoztak fel.

Szív- és érrendszeri, valamint halálozási kockázat a kezdési életkor szerint

A nem dohányzókhoz képest azoknál, akik korán kezdtek dohányozni és jelentős kitettséget halmoztak fel:

  • a szívinfarktus kockázata több mint kétszeres volt (HR 2,43),

  • a stroke kockázata jelentősen emelkedett (HR 1,78),

  • a kombinált stroke vagy szívinfarktus kockázata HR 2,00,

  • az összes okból bekövetkező halálozás HR 1,82 volt.

Ezek az értékek szignifikánsan magasabbak voltak, mint azoknál a dohányosoknál, akik hasonló csomagévekkel rendelkeztek, de később kezdtek el dohányozni.

A korai kezdés és a dohányzás intenzitásának kölcsönhatása

Egyértelmű dózis–hatás összefüggés volt megfigyelhető. Minél korábban kezdődött a dohányzás, annál magasabb volt a kardiovaszkuláris kockázat — még az összesített dohányzási mennyiség figyelembevétele után is.

A statisztikai elemzések azt mutatták, hogy a nagyobb dohányzási terhelés sokkal károsabb, ha a dohányzás fiatalabb életkorban kezdődött.

Ez a mintázat következetes volt nem, anyagcsere-állapot, dohányzási státusz és különböző kitettségi küszöbök szerint is.

Az összes okból bekövetkező halálozás esetében az összefüggések hasonló irányúak voltak, de gyengébbek, különösen a fiatalabb résztvevők körében — amit a szerzők a viszonylag rövid követési idővel magyaráznak.

Értelmezés, erősségek és korlátok

Ez az országos vizsgálat azt mutatja, hogy a dohányzás korai megkezdése önállóan növeli a szívinfarktus és a stroke kockázatát, és felerősíti a nagyobb dohányzási terhelés káros hatásait.

Az eredmények a serdülőkor és a fiatal felnőttkor fokozott sérülékenységére utalnak, ugyanakkor megfigyeléses jellegük miatt nem bizonyítanak közvetlen ok-okozati kapcsolatot.

A kutatás erősségei közé tartozik:

  • a rendkívül nagy mintanagyság,

  • a hosszú követési idő,

  • a klinikai, viselkedési és társadalmi tényezők részletes figyelembevétele.

Korlátai:

  • az önbevalláson alapuló dohányzási adatok,

  • a visszaemlékezési torzítás lehetősége,

  • a dohányzási szokások időbeli változásának hiánya,

  • valamint az olyan nem mért tényezők, mint az étrend, családi előzmények és genetikai kockázat.

A minta túlnyomórészt férfi és ázsiai volt, ami korlátozhatja az általánosíthatóságot.

Népegészségügyi jelentőség

Az eredmények arra utalnak, hogy a fiatalok dohányzásának megelőzése — különösen 20 éves kor alatt — jelentősen csökkentheti a szív- és érrendszeri betegségek és a korai halálozás előfordulását népességszinten.

Hozzászólások

A hozzászóláshoz be kell jelentkezned

Ha még nincs fiókod, regisztrálj ingyenesen!

Még nincsenek hozzászólások. Legyél te az első!

Értesítések
Betöltés...