Napi háromszori fogmosás: nemcsak a fogaidat, az egészségedet is védi

A napi háromszori fogmosás és a rendszeres fogorvosi ellenőrzés több mint 50 súlyos egészségügyi probléma – köztük a demencia és az ízületi gyulladás – kockázatát csökkentheti.

Régóta ismert, hogy a szájüreg egészsége szoros kapcsolatban áll az általános jólléttel. Korábbi kutatások összefüggést találtak a fogászati betegségekből származó baktériumok terjedése és olyan kórképek között, mint az Alzheimer-kór, egyes daganatos megbetegedések, a szív- és érrendszeri betegségek vagy a cukorbetegség.

Ezt hangsúlyozta egy szakértői panel is az Amerikai Tudományfejlesztési Szövetség (AAAS) éves konferenciáján, amelyet a múlt héten rendeztek meg az Egyesült Államokban, Arizonában.

„Ma már úgy gondoljuk, hogy a fogak egészségének megőrzése több mint 50 szisztémás betegség kockázatának csökkenésével hozható összefüggésbe” – mondta Alpdogan Kantarci, a Minnesotai Egyetem Fogorvostudományi Karának professzora az A száj, mint kapu az általános egészséghez című előadáson.

„A kutatások azt mutatják, hogy enyhe vagy közepes betegségekben szenvedőknél azok, akik rendszeresen mosnak fogat, gondosan ápolják a fogaikat, illetve járnak fogorvoshoz és professzionális tisztításon vesznek részt, jobb kognitív teljesítményt mutatnak” – tette hozzá.

Kantarci külön kiemelte a parodontitist, vagyis az agresszív fogágybetegséget, mint az olyan kórképek egyik fontos kockázati tényezőjét, mint a reumás ízületi gyulladás és a demencia.

Amikor a szájüregi betegségekből származó baktériumok bekerülnek a véráramba és az agyba, krónikus gyulladást okozhatnak. Ez egyrészt az immunrendszert az ízületek megtámadására késztetheti, másrészt felgyorsíthatja az agyi plakkok kialakulását, amelyek megzavarják az ingerületátvitelt és hozzájárulnak a kognitív hanyatláshoz.

Fontos ugyanakkor hangsúlyozni, hogy jelenleg nincs olyan tudományos bizonyíték, amely szerint az ínybetegség közvetlenül demenciát vagy ízületi gyulladást okozna.

Hol a legrosszabb a foghigiénia Európában?

Bár az Egyesült Királyságot gyakran hozzák összefüggésbe a rossz fogazattal, számos más európai ország is komoly kihívásokkal küzd a szájhigiénia terén.

Egy 2022-es felmérés szerint Norvégia a „legtudatosabb” ország a fogápolás terén, míg Szerbia, Lettország és Lengyelország a lista végén szerepelt. A fogorvosi látogatások gyakoriságát tekintve Hollandia végzett az élen, míg Portugália, Írország és az Egyesült Királyság a legalacsonyabb arányokat mutatta.

A különbségek hátterében összetett társadalmi-gazdasági tényezők állnak: a magas költségek, a hosszú várólisták és a földrajzi távolság mind akadályozhatják a hozzáférést. Az idősebb korosztály különösen érintett: a 65 év feletti uniós lakosok jóval gyakrabban számolnak be kielégítetlen fogászati ellátási igényről, mint a 16–44 évesek – derül ki a 2024-es Eurostat-adatokból.

Kantarci a brit elhízási járványra utalva azt is elmondta, hogy a nyugati világ ultrafeldolgozott élelmiszerekre épülő étrendje szintén rontja a fogak állapotát.

„Azt gondoljuk, hogy a nyugati országokban jobb a szájápoláshoz való hozzáférés, de meglepő módon a feldolgozott élelmiszerek, a puha étrend, a mozgáshiány és az elhízás sokkal inkább hajlamosítanak a fogászati problémákra, mint a világ számos más részén” – fogalmazott.

Az Egyesült Királyság legutóbbi Felnőtt Szájegészségügyi Felmérése szerint a lakosság 41 százalékának van fogszuvasodása, szemben a 2009-es 28 százalékkal. A megkérdezettek közel fele azt is elmondta, hogy fogainak állapota jelentősen befolyásolja a mindennapi életét.

A professzor azt javasolja, hogy a fogmosás legyen kiemelt rutin lefekvés előtt és minden cukros étel vagy ital fogyasztása után. Emellett az elektromos fogkefe használatát és a nyelv tisztítását is ajánlja, mivel azon is jelentős mennyiségű baktérium telepedhet meg.

„A válasz egyértelmű: javítanunk kell a szájhigiénével kapcsolatos tudatosságot, mert ez az egész szervezet egészségére hatással van.”