A kőműves foglalkozás jelentős fizikai megterhelést jelent, amely elsősorban a mozgásszervi rendszert érinti. A mészhordozás, nehézállítás, térdelő és hajlított testtartás, valamint a környezeti tényezők (por, vegyi anyagok, időjárás) következtében megnövekedett kockázattal jár a gerinc- és ízületi betegségek, a légzőszervi ártalmak és a bőrgyógyászati problémák tekintetében. A hosszú szakmai múlttal rendelkező, illetve dohányzó kőművesek esetében a kockázatok tovább emelkednek.
Ez nem küld adatot sehová – csak kiemeli a számodra relevánsabb pontokat.
A nehéz anyagok (téglák, maltervödrök, pallók) emelése, cipelése és az ismétlődő hajlítások, kényszerhelyzetben végzett munka következtében a lumbális és thoracalis gerinc porckorongjai túlterhelődnek, degenerálódnak. A monoton terhelés izomegyensúly-zavarhoz, tartós fájdalomhoz és porckorongsérv kialakulásához vezethet.
A tartós térdelés, guggolás és a nagy súlyok cipelése miatti mechanikai túlterhelés a térd- és csípőízületek porc- és csontstruktúráinak fokozott károsodásához vezet. A térdízület meniscusa különösen sérülékeny, hosszabb távon pedig degeneratív arthrosis alakul ki.
A munkakörnyezetben jelenlévő szervetlen porok (cement, tégla, vakolat) belélegzése következtében a tüdő apró légutak és alveolusok krónikus gyulladása alakul ki. Dohányzás esetén a káros hatás potencírozódik. Hosszú távú expozíció esetén szilikózis (kvarctartalmú por okozta tüdőfibrózis) is kialakulhat.
A cement, habarcs és adalékanyagok lúgos kémhatása, valamint a bennük lévő króm-vegyületek allergiás vagy irritatív bőrgyulladást idéznek elő. A kéz és az alkar bőre különösen kitett, a nedves környezet és a mechanikai sérülések tovább rontják a bőrbarriért.
A csiszoló- és vágógépek, fúrógépek, betonkeverők és zajterhelés okozta tartós vagy impulzív zajhatás következtében a belső fül szőrsejtjei károsodnak, ami fokozatos, jellemzően magasabb frekvenciákon kezdődő sensorineurális halláscsökkenést okoz.
A nagy fizikai megterhelés, a gyakori hőmérséklet-ingadozás (nyári hőség, téli hideg), a stressz és az ülő-álló-hajló helyzetek váltakozása megnöveli a szív-érrendszeri terhelést. A tartós fizikai munka izometrikus komponensei a vérnyomás-emelkedést idézhetnek elő, hosszú távon pedig hipertónia és koronária-betegség kockázatát növelik.
Az ismétlődő kéz- és csuklómozdulatok (kalapálás, simítás, fugázás), erőkifejtés és vibrációs eszközök használata következtében a kéz idegei (n. medianus, n. ulnaris) beszorulhatnak, illetve az ínhüvelyek és ízületek gyulladása alakul ki. A váll rotátor-köpeny túlterhelése szintén jellemző.
Az oldal tartalmát mesterséges intelligencia állította össze, tájékoztató jelleggel. Nem orvosi tanácsadás. Felelősségi feltételek.
