A cöliákia szűrés célja, hogy kimutassa a szervezet gluténnal szembeni kóros immunreakcióját. A vizsgálat során a vérből két antitest – a szöveti transzglutamináz elleni IgA (tTG IgA) és az IgG (tTG IgG) – szintjét mérik. Ezek az antitestek cöliákiában, azaz gluténszenzitív enteropátiában jellemzően emelkedett értéket mutatnak, mert az immunrendszer saját szövetei ellen termel ellenanyagokat. Az IgG típusú antitest különösen fontos azoknál, akiknél IgA-hiány áll fenn, hiszen IgA-hiány esetén az IgA-alapú marker önmagában félrevezető lehet.
Az orvos jellemzően akkor rendeli el ezt a vizsgálatot, ha a páciensnek tartós emésztési panaszai vannak – például krónikus hasmenés, puffadás, hasi görcsök, fogyás vagy felszívódási zavar gyanúja áll fenn. Emellett indokolt lehet a szűrés olyan tünetegyüttesek esetén is, amelyek közvetve utalhatnak cöliákiára: visszatérő vashiányos vérszegénység, csontritkulás, termékenységi problémák, vagy cöliákiás elsőfokú rokon jelenléte a családban. Bőrtünetekkel (herpetiform dermatitis) járó esetekben szintén felmerülhet a vizsgálat elvégzése.
A vizsgálathoz vénás vérvételre van szükség, amelyet általában a könyökhajlatból vesznek le. A mintavétel előtt fontos, hogy a páciens továbbra is tartalmazzon glutént az étrendjében – ez alap feltétele a megbízható eredménynek. Ha valaki a vérvétel előtt gluténmentes diétára tér át, az antitestek szintje csökkenhet, és a vizsgálat hamis negatív eredményt adhat. Az éhgyomri állapot általában nem kötelező feltétel, de az időpontot egyeztessük a laborral vagy a kezelőorvossal.
A lelet értékelése mindig az adott labor referenciatartományai, a páciens tünetei, előtörténete és esetleges egyéb vizsgálati eredményei alapján történik. A leletet kizárólag orvos vagy képzett egészségügyi szakember értelmezheti – az itt olvasható leírás csupán tájékoztató jellegű, és nem helyettesíti az orvosi konzultációt. Pozitív eredmény esetén a diagnózis megerősítéséhez általában vékonybél-biopszia szükséges.
A tTG IgA és tTG IgG antitestek vizsgálatához általában nem kötelező az éhgyomri állapot, mivel az étkezés közvetlenül nem befolyásolja az antitestszinteket. Ugyanakkor ajánlott az időpontot és az esetleges előkészítési szabályokat előzetesen egyeztetni a kezelőorvossal vagy a laborral, hiszen egyes esetekben egyéb vizsgálatokat is elvégeznek egy mintavétel alkalmával.
Igen – sőt, kifejezetten fontos, hogy a vérvétel előtt a szokásos, gluténtartalmú étrendet folytassa. Ha valaki a vizsgálat előtt gluténmentes diétára tér, az antitestek szintje csökkenhet, és a teszt hamis negatív eredményt adhat. A pontos gluténbeviteli ajánlásokról az orvos tud részletesebb tájékoztatást adni.
Az eredmény elkészülési ideje laboronként eltérő lehet, általában néhány munkanap szükséges hozzá. Egyes laborok gyorsabb, 1–2 napos átfutással dolgoznak, míg máshol ez hosszabb időt vehet igénybe. A pontos határidőről az adott laborban vagy a kezelőorvosnál érdemes érdeklődni.
Igen, bizonyos gyógyszerek – különösen az immunrendszer működését befolyásoló, immunszuppresszív szerek – hatással lehetnek az antitestszintekre, és torzíthatják az eredményt. Ezért a vérvétel előtt fontos, hogy tájékoztassa orvosát minden szedett gyógyszeréről, étrend-kiegészítőjéről és esetleges krónikus betegségéről.
A tTG IgA és tTG IgG vizsgálat fontos szűrőeszköz, de pozitív eredmény esetén a cöliákia diagnózisának megerősítéséhez általában vékonybél-biopsziára is szükség van. A vérvizsgálat önmagában nem elegendő a végleges diagnózis felállításához – az eredményt mindig az orvos értékeli a tünetek és az egyéb vizsgálati leletek tükrében.
| Laboratórium | Ár (HUF) | Munkanap | Részletek |
|---|---|---|---|
|
|
8 000 Ft | 11 nap | Labor adatlap |
Az árak tájékoztató jellegűek, a pontos feltételekről érdeklődjön a választott laboratóriumban.