A széklet bakteriológiai tenyésztése olyan mikrobiológiai vizsgálat, amely a bélrendszerben jelen lévő, kórokozó baktériumok kimutatására szolgál. A vizsgálat célzottan keresi a leggyakoribb enterális patogének – a Salmonella, Shigella, Yersinia és Campylobacter – jelenlétét a székletmintában, ezzel segítve a fertőző eredetű hasmenéses megbetegedések diagnosztikáját.
Az orvos általában akkor rendeli el ezt a tenyésztést, ha a betegnél lázas, heveny hasmenés, görcsös hasi fájdalom, hányinger, hányás vagy véres-nyákos széklet jelentkezik, különösen ha a tünetek több napja fennállnak. Indokolt lehet külföldi utazást követően is, illetve ételmérgezés gyanúja esetén, amikor a fertőzés forrása és a kórokozó azonosítása epidemiológiai szempontból is fontos. Egészségügyi dolgozóknak, élelmiszer-ipari munkásoknak és közösségi intézményekben (bölcsödék, idősotthonok) élőknek járványügyi szűrés keretében is előírhatják.
A vizsgálathoz friss székletmintára van szükség, amelyet az orvos vagy a laboratórium által biztosított steril, fedeles mintagyűjtő tartályba kell helyezni. A mintát lehetőség szerint a tünetek fennállása alatt, antibiotikumos kezelés megkezdése előtt kell venni, mivel a gyógyszer megkezdése után a kórokozók száma gyorsan csökkenhet, ami rontja a tenyésztés érzékenységét. A mintát a gyűjtést követően minél hamarabb – általában néhány órán belül – el kell juttatni a laborba, hűtve tárolva. Speciális éhgyomri előkészítés nem szükséges, azonban a mintagyűjtő tartályt nem szabad vízzel vagy vizeletes szennyeződéssel érintkezésbe hozni.
A vizsgálat megbízhatóságát több tényező is befolyásolhatja. A folyamatban lévő antibiotikum-kezelés hamisan negatív eredményt okozhat. A minta nem megfelelő tárolása (túl meleg, túl hosszú szállítási idő) szintén ronthatja az eredményt. Bizonyos kórokozók – például a Campylobacter – speciális tenyésztési körülményeket igényelnek, ezért fontos, hogy a minta akkreditált mikrobiológiai laborba kerüljön. Egyes esetekben ismételt mintavételre lehet szükség, mivel egy negatív eredmény nem mindig zárja ki teljes biztonsággal a fertőzést.
A tenyésztés eredménye általában néhány napot vesz igénybe, mivel a baktériumok laboratóriumi szaporítása időt igényel. Pozitív lelet esetén a labor általában az azonosított kórokozó antibiotikum-érzékenységét (antibiogramot) is meghatározza, ami segíti az orvost a célzott kezelés megválasztásában. A lelet értelmezése – az egyéni klinikai tünetekkel, az epidemiológiai körülményekkel és egyéb vizsgálatokkal együtt – kizárólag orvos vagy képzett egészségügyi szakember feladata. Az itteni leírás kizárólag tájékoztató jellegű, és nem helyettesíti az orvosi konzultációt.
Nem, a széklet bakteriológiai tenyésztéséhez nincs szükség éhgyomri előkészítésre. Fontos azonban, hogy a mintát lehetőleg antibiotikumos kezelés megkezdése előtt gyűjtsék, mivel az antibiotikumok csökkenthetik a kórokozók számát, és ronthatják a vizsgálat megbízhatóságát. Az orvos vagy a labor egyéb speciális előírásairól tájékoztatja a beteget.
A mintát a labor vagy az orvos által biztosított steril, fedeles mintagyűjtő tartályba kell helyezni, és gondoskodni kell arról, hogy ne érintkezzen vízzel, vizelettes szennyeződéssel vagy WC-tisztítószerrel. A tartályt a gyűjtés után azonnal le kell zárni, és hűtve, minél hamarabb – általában néhány órán belül – el kell juttatni a laboratóriumba. Véres vagy nyákos részek esetén érdemes azokból is gyűjteni, mivel ezek a területek nagyobb valószínűséggel tartalmaznak kórokozókat.
A bakteriológiai tenyésztés eredménye általában 3–5 munkanapot vesz igénybe, mivel a baktériumok laboratóriumi szaporítása és azonosítása időt igényel. Ha a lelet pozitív, az antibiogram – vagyis az érzékenységi vizsgálat – elkészítése további 1–2 nappal meghosszabbíthatja a várakozási időt. A pontos határidőről az adott laboratórium tájékoztat.
A legjelentősebb befolyásoló tényező az antibiotikum-kezelés: ha a beteg már antibiotikumot szed, a kórokozók száma a mintában csökkenhet, ami hamisan negatív eredményt okozhat. Emiatt a mintát lehetőleg a kezelés megkezdése előtt kell leadni. Egyes hashajtók és bélrendszert érintő készítmények szintén befolyásolhatják az eredményt; ezekről az orvos tud felvilágosítást adni.
Egy negatív tenyésztési eredmény nem mindig zárja ki a fertőzéses eredetet, hiszen a hasmenéses tüneteket vírusok, paraziták vagy más, ebben a panelben nem szereplő baktériumok is okozhatják. Előfordulhat az is, hogy a minta nem optimális időpontban vagy körülmények között lett levéve. Tartós vagy súlyos tünetek esetén az orvos dönthet ismételt mintavételről vagy egyéb kiegészítő vizsgálatok elvégzéséről. A tünetek értékelése és a további teendők meghatározása minden esetben orvosi feladat.
| Laboratórium | Ár (HUF) | Munkanap | Részletek |
|---|---|---|---|
|
|
8 000 Ft | 2 nap | Labor adatlap |
Az árak tájékoztató jellegűek, a pontos feltételekről érdeklődjön a választott laboratóriumban.