Amerikai bíróság szerint a Meta ártott a gyerekek mentális egészségének
A döntés nyomán a céget 375 millió dolláros (kb. 125 milliárd forintos) bírsággal sújtották. Az esküdtek úgy találták, hogy a vállalat nemcsak tudott a problémákról, hanem nem kezelte megfelelően a gyermekekkel szembeni szexuális visszaélések kockázatát sem, sőt bizonyos információkat el is hallgatott.
Miben marasztalták el a céget?
Az ítélet szerint a Meta:
- tisztességtelen üzleti gyakorlatokat alkalmazott
- kihasználta a fiatal felhasználók tapasztalatlanságát
- megsértette az Új-Mexikó állam fogyasztóvédelmi törvényét
A vállalat ugyanakkor nem ért egyet az ítélettel, és fellebbezést tervez. Közlésük szerint továbbra is dolgoznak a felhasználók biztonságán, és szerintük nehéz minden káros tartalmat kiszűrni.
Hogyan indult az ügy?
A pert 2023-ban indította Új-Mexikó főügyésze, miután vizsgálatuk során kiderült, hogy a platformok:
- kiskorúakat célzó ragadozók számára is könnyen elérhetők,
- szexuális tartalmakat ajánlhatnak fiatal felhasználóknak,
- sőt, bizonyos esetekben ellenőrizetlen csoportokba irányíthatják őket.
A hatóságok álprofilokat hoztak létre (14 évesnek kiadva magukat), és így gyűjtöttek bizonyítékokat.
Függőség és algoritmusok
A per egyik központi kérdése az volt, hogy a közösségi média:
- szándékosan függőséget okozó módon van-e kialakítva
- előnyben részesíti-e a sokkoló vagy káros tartalmakat
Bár a Meta nem ismeri el a „függőség” kifejezést, a vezetők elismerték, hogy létezik úgynevezett problémás használat.
Az esküdtszék vizsgálta több vezető – köztük Mark Zuckerberg – nyilatkozatait is a platformok biztonságáról.
Mi jöhet ezután?
A mostani döntés csak az első lépés volt. A per következő szakaszában a bíró arról dönt majd:
- közérdekű károkozásnak minősül-e a Meta működése
- kell-e a cégnek közegészségügyi programokat finanszíroznia
Ez az eljárás várhatóan májusban folytatódik.
Nem ez az egyetlen ügy
Ez az eset csak egy a sok közül:
- több mint 40 amerikai állam indított pert a Meta ellen
- egy másik, Kaliforniában zajló per azt vizsgálja, hogy a közösségi platformok károsak és függőséget okoznak-e a gyerekek számára
Egy fiatal felperes például azt állítja, hogy az Instagram és a YouTube használata hozzájárult depressziójához és öngyilkossági gondolataihoz.
Mi a tét?
A vád szerint a platformok működése hasonló elveken alapul, mint a szerencsejátékok:
minél tovább bent tartani a felhasználót – akár a mentális egészség rovására is.
Ez az ügy ezért nemcsak egy cég felelősségéről szól, hanem arról is,
hogyan hat a közösségi média egy egész generáció mentális állapotára.
Még nincsenek hozzászólások. Legyél te az első!