Közel 93%-os pontosság: így jelzi előre az AI az Alzheimer-kórt

A kutatók egy olyan gépi tanulási modellt fejlesztettek ki, amely MRI agyi felvételek elemzésével képes azonosítani az Alzheimer-kórhoz köthető mintázatokat. A rendszer közel 93%-os pontossággal különböztette meg az enyhe kognitív zavart és az Alzheimer-kórt.

A modell elsősorban az agy bizonyos területein jelentkező térfogatcsökkenést figyelte meg, amely a betegség egyik korai jelzője lehet.

Miért fontos a korai felismerés?

Az Alzheimer-kór egy lassan előrehaladó betegség, amely memóriazavarral és kognitív hanyatlással jár. A diagnózis általában csak akkor születik meg, amikor a tünetek már egyértelműen jelentkeznek – pedig minél korábban ismerik fel a betegséget, annál nagyobb az esély a folyamat lassítására.

A probléma az, hogy a korai tünetek sokszor könnyen összetéveszthetők az öregedés természetes jeleivel.

Éppen ezért az olyan új módszerek, amelyek már a tünetek megjelenése előtt képesek jelezni a betegséget, kulcsfontosságúak lehetnek a jövő kezelései szempontjából.

Hogyan működik az AI?

A kutatás során 815, 69 és 84 év közötti ember MRI-felvételeit elemezték. Ezek között voltak egészséges, enyhe kognitív zavarral élő és Alzheimer-kóros résztvevők is.

A modell az agy 95 különböző területének térfogatát vizsgálta, majd mintázatokat keresett, amelyek megkülönböztetik az egészséges és az érintett agyat.

Az eredmények alapján a rendszer nagy megbízhatósággal tudta felismerni a betegséget.

Ezek az agyterületek árulkodnak leginkább

A kutatók több kulcsfontosságú területet is azonosítottak, ahol a változások szorosan összefüggnek az Alzheimer-kórral:

hippokampusz – a memória és tanulás központja
amigdala – az érzelmek feldolgozásában játszik szerepet
entorhinális kéreg – a memória és tájékozódás egyik kulcsterülete

Különösen érdekes, hogy a legfiatalabb vizsgált csoportnál (69–76 év) már a jobb oldali hippokampusz térfogatcsökkenése is kimutatható volt. Ez arra utal, hogy ez a terület akár korai biomarker is lehet.

Férfiak és nők agya eltérően reagálhat

A vizsgálat nemek közötti különbségeket is feltárt:

Nőknél inkább a bal oldali halántéklebeny érintett
Férfiaknál a jobb oldali entorhinális kéreg mutatott nagyobb változást

A kutatók szerint ebben szerepet játszhatnak hormonális változások, például az ösztrogén és a tesztoszteron szintjének csökkenése.

Még nem kész megoldás, de ígéretes

Bár az eredmények biztatóak, a szakértők szerint további vizsgálatokra van szükség. Az AI képes olyan finom mintázatokat is észrevenni, amelyeket az emberi szem nem, de a módszer klinikai alkalmazásához még több bizonyíték kell.

A jövőben az MRI-alapú elemzést más biomarkerekkel – például vérvizsgálatokkal vagy genetikai adatokkal – kombinálva még pontosabb előrejelzések válhatnak lehetővé.