Mennyit ér a testmozgás depresszió esetén?

Az utóbbi években egyre nagyobb figyelem irányul a mozgásra mint a depresszió kezelésének lehetséges eszközére, akár a terápia és a gyógyszeres kezelés kiegészítéseként, akár – enyhébb esetekben – önálló megoldásként.

A Cochrane, egy nemzetközileg elismert, nonprofit kutatószervezet friss áttekintése 73 klinikai vizsgálat eredményeit elemezte, amelyekben közel 5000 depresszióval élő felnőtt vett részt. A cél az volt, hogy felmérjék, mennyire erős a bizonyíték arra, hogy a testmozgás valóban enyhíti a depresszió tüneteit.

Az eredmények szerint a mozgás hatása alig különbözik a pszichoterápiától vagy az antidepresszáns gyógyszerektől olyan tünetek esetén, mint az energiahiány, a lehangoltság, az alvászavarok vagy a reménytelenség érzése.

„Eredményeink azt sugallják, hogy a testmozgás biztonságos és könnyen elérhető lehetőség a depressziós tünetek kezelésére” – mondta Andrew Clegg, a kutatás vezető szerzője és a Lancashire-i Egyetem professzora.

Hozzátette: különösen fontos olyan megoldásokat találni, amelyeket az érintettek hosszú távon is képesek és hajlandók fenntartani.

A kutatók ugyanakkor óvatosságra intenek: a magas minőségű klinikai vizsgálatok száma továbbra is viszonylag alacsony, és a legtöbb tanulmányban kevesebb mint 100 résztvevő szerepelt. Emiatt a hosszú távú hatásokról egyelőre nem lehet teljes bizonyossággal nyilatkozni.

A kutatás jelentőségét növeli, hogy a depresszió világszerte egyre nagyobb terhet jelent: a WHO adatai szerint több mint 280 millió embert érint, és jelenleg a vezető oka az egészségromlásnak és a rokkantságnak világszinten.

Van olyan mozgásforma, ami különösen hatékony?

A kutatás szerint nincs egyetlen „legjobb” edzéstípus, amely egyértelműen hatékonyabb lenne a többinél.

Az elemzés alapján a könnyű vagy közepes intenzitású mozgás nagyobb javulást hozott, mint a nagyon intenzív edzések. Emellett azoknál volt látványosabb a javulás, akik összesen 13–36 edzésalkalmon vettek részt.

A kombinált, aerob és erősítő elemeket is tartalmazó programok hatékonyabbnak tűntek, mint az önmagában végzett aerob edzés. Az olyan mozgásformákat, mint a jóga, a qigong vagy a nyújtás, ez az elemzés nem vizsgálta – a kutatók szerint ezek további tanulmányokat igényelnek.

„A mozgás segíthet a depresszióban, de ha pontosan meg akarjuk érteni, kinek, milyen formában és mennyi ideig hatásos, nagyobb és jobb minőségű kutatásokra van szükség” – hangsúlyozta Clegg.

A mozgás már most is része az orvosi ajánlásoknak

A depresszió kezelésében a testmozgás alkalmazása már sok egészségügyi rendszerben bevett gyakorlat. Számos nemzetközi szakmai irányelv ajánlja, különösen enyhe és középsúlyos depresszió esetén.

Az Európai Pszichiátriai Társaság például a közepes vagy erőteljes intenzitású mozgást javasolja a tünetek enyhítésére és az általános fizikai állapot javítására.

Az Egyesült Királyság egészségügyi ajánlásai csoportos edzésprogramokat javasolnak, heti legalább egy alkalommal, minimum 10 héten át.

A Kanadai Hangulati és Szorongásos Zavarok Hálózata pedig az egyik legprogresszívebb álláspontot képviseli: enyhe és közepes depresszió esetén a mozgást önálló kezelésként, súlyosabb esetekben pedig terápia és gyógyszeres kezelés kiegészítéseként ajánlja.