Új fogakat növeszthetünk a jövőben? Így áll a kutatás

Elsőre talán távoli elképzelésnek tűnik, de a regeneratív fogászat kutatói már évek óta dolgoznak ezen. Laboratóriumi kísérletekben sikerült olyan sejteket és szöveteket létrehozni, amelyek a fog fejlődésében részt vevő folyamatokat utánozzák. A cél pedig ennél is nagyobb: olyan kezelések kifejlesztése, amelyekkel a szervezet saját maga javíthatná ki a sérült fogat, vagy akár teljesen új fogat növeszthetne.

Az emberi alkalmazás azonban még odébb van.

Miért lenne szükség új megoldásokra?

A fogak elvesztése nem csupán esztétikai probléma. A hiányzó fogak megnehezíthetik a rágást, hatással lehetnek a beszédre, és hosszabb távon a száj egészségét is befolyásolhatják.

A fogorvosok ma számos módszerrel tudják helyreállítani a sérült fogakat. A kisebb szuvasodásokat töméssel kezelik, súlyosabb esetben pedig gyökérkezelésre, koronára vagy akár foghúzásra és implantátumra is szükség lehet.

Ezek a megoldások azonban nem állítják helyre a fog eredeti, élő szöveteit. Egy tömés például pótolja az elvesztett részt, de nem teszi lehetővé, hogy a fog saját maga regenerálódjon.

Pontosan ezen szeretnének változtatni a regeneratív fogászat kutatói.

A fog akár saját magát is megjavíthatná

A fogak egyik leggyakoribb problémája a szuvasodás. A szájban található baktériumok a cukrokból savakat termelnek, amelyek fokozatosan károsítják a fogzománcot. Ha a folyamat tovább halad, a zománc alatt található dentin is érintetté válhat.

A kutatók ezért olyan fehérjéket és sejteket vizsgálnak, amelyek természetes körülmények között is részt vesznek a dentin kialakulásában és javításában.

A cél egy olyan kezelés lehet, amely a sérült fogat arra ösztönzi, hogy új dentint termeljen, és ezzel részben saját maga állítsa helyre a szuvasodás okozta károsodást.

Ez egy teljesen más megközelítés lenne, mint amikor a fogorvos egyszerűen eltávolítja a sérült részt, majd töméssel pótolja.

A „biológiai tömés” is készülőben van

A kutatók nemcsak a dentin, hanem a fogzománc regenerálásának lehetőségét is vizsgálják.

A fogzománc különleges sejtjei, az ameloblasztok, az emberi fog előtörése után elpusztulnak. Emiatt a szervezetünk nem képes a sérült zománcot ugyanúgy újratermelni, mint ahogyan a fog fejlődése során létrehozta.

Laboratóriumi kísérletekben azonban kutatóknak sikerült őssejteket olyan sejtekké alakítaniuk, amelyek képesek a fogzománc kialakításában részt venni. Más sejteket pedig dentint termelő odontoblasztokká alakítottak.

Az így létrehozott sejtekből egy úgynevezett fogorganoidot is létrehoztak, amely képes volt zománcképző fehérjéket termelni.

A hosszabb távú cél az lehet, hogy ezekből az eredményekből olyan „élő tömések” szülessenek, amelyek nem pusztán kitöltik a fogban keletkezett lyukat, hanem biológiai úton segítik annak helyreállítását.

Mi van akkor, ha már nincs meg a fog?

A teljes fog elvesztése sokkal nagyobb kihívás. Ilyenkor jelenleg az implantátum az egyik legfontosabb megoldás.

Az implantátum egy mesterséges szerkezet, amely a fog gyökerét és koronáját pótolja. Bár tartós megoldást jelenthet, nem teljesen ugyanaz, mint egy saját, élő fog. Nincsenek benne olyan idegek, amelyek a természetes foghoz hasonlóan közvetítik a rágással kapcsolatos érzéseket, és az implantátum körül is kialakulhatnak problémák.

A regeneratív fogászat ennél tovább menne: nem pótolni szeretné a fogat, hanem újra létrehozni.

Már állatokban is sikerült fogszerű struktúrákat létrehozni

A kutatók ehhez olyan állatokat is vizsgálnak, amelyek természetes módon több foggenerációval rendelkeznek.

Az emberrel ellentétben például a cápák folyamatosan új fogakat növesztenek, a kenguruknak pedig több őrlőfog-generációjuk is lehet. A sertések állkapcsában szintén találhatók olyan, még ki nem fejlődött fogkezdemények, amelyek későbbi fogak kialakulásához kapcsolódnak.

Ezek a biológiai sajátosságok fontos információkat adhatnak arról, hogyan lehetne a fogfejlődéshez szükséges folyamatokat mesterségesen újraindítani.

Egy kutatócsoport például emberi és sertéseredetű sejteket használt fel laboratóriumi körülmények között, majd egy, a fejlődő fog környezetét utánzó mesterséges vázon növesztette őket. Három hónap után fogszerű struktúrák alakultak ki.

Ez még messze nem jelenti azt, hogy egy ember elvesztett foga helyén már képesek lennénk új fogat növeszteni. A kísérlet azonban azt mutatja, hogy a koncepció biológiailag megvalósítható lehet.

Mikor lehet ebből valódi fogászati kezelés?

Ez a legfontosabb kérdés, és jelenleg nincs rá pontos válasz.

A kutatások még korai szakaszban vannak. Mielőtt az ilyen módszereket embereken is vizsgálni lehetne, további állatkísérletekre, hosszú távú biztonsági vizsgálatokra és jelentős fejlesztésekre van szükség.

A kutatóknak azt is meg kell oldaniuk, hogy a fog megfelelő helyen, megfelelő méretben és formában fejlődjön, miközben a zománc, a dentin, a fogbél és a gyökér egymással összehangoltan alakul ki.

Vagyis egy új fog létrehozása jóval összetettebb feladat, mint egyszerűen néhány megfelelő sejttípus létrehozása.

A fogászat jövője lehet a regeneráció

A regeneratív fogászat célja alapvetően eltér a hagyományos fogászati kezelésektől. Nem egyszerűen pótolni akarja az elvesztett vagy károsodott részeket, hanem azt próbálja elérni, hogy a szervezet saját biológiai folyamatai segítségével állítsa helyre a fogat.

Ehhez még hosszú út vezet, de a laboratóriumi eredmények egyre több részletet tárnak fel arról, hogyan fejlődnek a fogak, milyen sejtek vesznek részt ebben, és hogyan lehet ezeket a folyamatokat mesterségesen befolyásolni.

Lehet, hogy a jövő fogorvosi rendelőjében egy szuvas fog esetében már nem az lesz az első kérdés, hogy milyen tömést kapjon a beteg, hanem az, hogyan lehet rávenni a saját fogát arra, hogy meggyógyítsa önmagát.

A teljesen újranövesztett emberi fog azonban egyelőre még a kutatólaborokban létezik, nem a fogorvosi rendelőkben.