Nemcsak a testünk, hanem az elménk jóllétéhez is szükségünk van megfelelő mennyiségű és minőségű alvásra. Egy-egy nehezebb éjszaka után észrevehetjük például magunkon, hogy nehezebben megy a koncentrálás, vagy nehezebben jegyzünk meg új dolgokat. Az alvászavarok hosszútávon azonban ennél súlyosabb neurológiai problémákat is okozhatnak.
Miért jelent problémát az alvászavar?
Az alvás alapvető szükségletünk: a test és az agy regenerálódik általa, segíti az emlékezetet, a tanulást és az érzelmi egyensúlyt. Már az első percekben jelentős változások indulnak el szervezetünkben, ezért a rendszeres, pihentető alvás kritikus a fizikai és mentális egészség szempontjából.
Az alvászavarok rövidtávon fáradtságot, koncentrációs problémákat, hangulatingadozást és csökkent teljesítőképességet okozhatnak, hosszú távon pedig növelhetik a szív- és érrendszeri betegségek, cukorbetegség és elhízás kockázatát. Emellett gyengíthetik az immunrendszert, ronthatják a memóriát és kognitív funkciókat, és hozzájárulhatnak depresszióhoz vagy szorongáshoz.
Alvászavar tehát nemcsak fáradtságot jelent: komoly hatással van az egész testre és az elmére, ezért fontos felismerni és kezelni a problémát.
Az alvászavarok és a neurológiai betegségek szorosan összefüggenek, valójában sokszor ok-okozati viszonyban állnak egymással. Sok alvászavar hátterében ugyanis azonosítható valamilyen neurológiai rendellenesség, míg más esetekben az alvászavarok miatt jönnek létre neurológiai elváltozások.
Az alvászavarok hátterében akár genetikai okok is állhatnak. Korábban a helytelen alvási pozíciókra, és a dohányzás, illetve a stressz miatti légzészavarokra vezették vissza. Vizsgálatok során kiderült, hogy az alvászavarral küszködők több, mint felénél az ok a génekben rejlik.
Néhány esetben saját rossz szokásaink vagy tulajdonságaink gátolnak meg a helyes alvásban.
Néhány tipp felnőtteknek:
-
Rendszeresen végezzünk testmozgást. A szervezetet ellazítja, ellenállóbbá teszi. Már napi fél óra tornázással nyugodtabban aludhatunk.
-
Ne fogyasszunk kávét a késő délutáni órákban.
-
Estére mindig könnyű ételeket fogyasszunk.
-
Alakítsunk ki egy rendszert. Igyekezzünk minden nap ugyanabban az időben lefeküdni.
-
Ne használjunk altatókat. Egy ideig segítenek az elalvásban, később azonban nem csak függőséget okozhatnak, de a nyugodt alvást is meggátolják.
Gyermekeknél az alvással kapcsolatos kategóriák:
Elalvási zavarok: amikor a gyerek nem tud egyedül elaludni
Átalvási zavarok,éjszakai felébredések: ennek lehet oka betegség
Alvásfüggő légzészavarok
Parasomniák: olyan alvászavarok,melyeknél az alvás alatt nemkívánatos motoros és vegetatív tünetek lépnek fel (alvajárás,rémálmok)
Az alvászavarok főbb típusai
Az alvászavarok három fő csoportba – álmatlanság (insomnia), idegrendszeri eredetű alvászavarok és mély alvás közbeni zavarok (paraszomnia) – sorolhatók.
Az álmatlanság (insomnia) az elalvás, a nyugodt alvás fenntartásának zavara, korai ébredéssel vagy nem pihentető alvással. A következmények nappali fáradtság, ingerlékenység és levertség formájában jelentkeznek. Okozhatja stressz, rossz alvási szokások, túlzott alkoholfogyasztás, de pszichiátriai vagy testi betegségek is állhatnak a háttérben.
Az idegrendszeri eredetű alvászavarok különösen jelentősek:
-
Alvási apnoe szindróma: a légzés rövid ideig tartó kimaradása éjszaka felületes alvást és nappali álmosságot okoz, ami akár balesetveszélyes is lehet.
-
Nyugtalan láb szindróma (RLS): kellemetlen érzés a végtagokban, ami elalvás előtt fokozódik, és másodlagos álmatlanságot okozhat.
-
Narkolepszia: ellenállhatatlan napközbeni alvásrohamok, alvási paralízis és hallucinációk jellemzik, kezdete gyakran fiatal felnőttkorban.
Az alvászavarok mögött tehát nem mindig a „rossz alvási szokások” állnak; komoly idegrendszeri vagy testi problémák is okozhatják, ezért tartós tünetek esetén mindenképp érdemes orvosi vizsgálatot kérni.
A paraszomniák az alvás alatt jelentkező szokatlan események összessége, mint az alvajárás, éjszakai rémület, lidérces álmok, gyermekkori ágybavizelés vagy éjszakai fogcsikorgatás (bruxizmus). Fontos, hogy kivizsgáljuk a szervi okokat, ideggyógyászati vagy belgyógyászati problémákat, valamint fejlődési rendellenességeket.
-
Alvajárás (szomnambulizmus): az éjszaka első felében jelentkezik, félig öntudatlan állapotban, a betegek legtöbbször nem emlékeznek rá.
-
Alvás közbeni beszéd (somniloquy): dunyögés vagy teljes mondatok formájában. Ritkább formája a szexszomnia, amikor a személy alvás közben létesít szexuális kapcsolatot, és felébredve nem emlékszik rá.
-
Éjszakai rémület: hirtelen felriadás, sikoltozás, hadonászás, ébredés után nincs emlék.
-
Lidérces álom zavar: REM-fázisban jelentkező nyomasztó álom, stressz, láz, alkohol vagy pszichés problémák (PTSD, depresszió) is okozhatja.
-
Gyermekkori ágybavizelés: gyakran érzelmi vagy idegrendszeri okokra vezethető vissza, általában spontán megszűnik.
-
Bruxizmus: éjszakai fogcsikorgatás, reggeli fej- és nyakfájdalmat, fáradtságot, hosszú távon fogkopást okozhat.
A paraszomniák gyakran ártalmatlanok, de tartós vagy súlyos esetben érdemes szakemberhez fordulni, hogy kizárják a mögöttes problémákat.
Összességében azonban az alvászavarok kivizsgálása és kezelése egy multidiszciplináris csapat feladata, melyben a neurológus más szakemberekkel, például pszichiáterrel, pulmonológussal vagy alvásspecialistákkal is együttműködik, hogy a beteg a lehető legjobb ellátást kapja.