Mi a mammográfia?
A mammográfia egy speciális röntgenvizsgálat, amely az emlő mirigyállományának részletes képalkotására szolgál. Kis dózisú röntgensugarat használ, amely képes kimutatni az emlőben lévő apró meszesedéseket (mikrokalcifikációkat), szerkezeti torzulásokat, egyéb apró lágyrészelváltozásokat, amelyeket a tapintásos vizsgálat nem érzékel.
Mikor javasolt a mammográfia?
A mammográfia elsősorban 40 éves kor felett ajánlott szűrővizsgálati módszer, mert:
A kor előrehaladtával/ a menopauza után az emlő mirigyállománya zsírosabbá válik, így a röntgensugarak jobban áthatolnak, és a daganatok könnyebben észlelhetők. Vagy megfordítva a dolgot, fiatalabb korban több és sűrűbb(denz) mirigyállomány jellemző, mely esetében ezen modalitás érzékenysége relatív csökkent.
Az 50–69 év közötti nők esetében kétévente javasolt a mammográfiás szűrés, mert ebben a korban a leggyakoribb az emlőrák előfordulása.
Magas rizikó esetén (családi halmozódás vagy családi/saját igazolt genetikai mutáció) akár 30 éves kortól is kérhető/elvégezhető a mammográfia
A mammográfia körül évek óta élénk szakmai és laikus vita zajlik.
Egyes alternatív szemléletű orvosok – köztük Dr. Ben Johnson – felhívják a figyelmet arra, hogy a vizsgálat során alkalmazott röntgensugárzás ionizáló sugárzás, amely elméletileg sejtkárosító hatású lehet. Emellett azt is kifogásolják, hogy a mell összenyomása fizikailag megterhelő, és szerintük egy már meglévő daganatos elváltozás esetén akár kedvezőtlen hatással is járhat. Dr. Ben Johnson: Írtam egy könyvet a nőknek, The Secret of Health Breast Wisdom (A mell egészségének titka) címmel. Az orvostársadalom azzal, hogy mammográfiás vizsgálatra írja elő a nőket, több kárt okoz, mint hasznot, hiszen ez a vizsgálat növeli a mellrák esélyét. Mégis, a nőgyógyászok, családorvosok többsége rendszeresen elküldi a nőket mammográfiára, így 4 százalékkal növelve a mell daganatos megbetegedésének kockázatát
Michael Spitzbart német orvos szerint, a statisztika ami a mammográfia eredményességéről állítanak, az merően túlzó. Ő nem ajánlja betegeinek a mammográfiát, de nem azt mondja,hogy ne tegyünk semmit sem.Azt ajánlja a nőknek, hogy rendszeresen tapogassák meg a mellüket,legjobb ha menstruáció után teszik,ha éreznek bármi eltérést menjenek nőgyógyászhoz,és ha a nőgyógyász is úgy látja jónak, akkor meg lehet vizsgálni ultrahanggal. Ha gyanú áll fenn , akkor MR vizsgálat, ami kétszer olyan erős bizonyíték bármilyen problémára, és mindezt nulla sugárterheléssel.
Ezek az állítások sok nőben keltenek félelmet, különösen akkor, amikor a mammográfiát „kötelező” szűrésként élik meg. A kritikus hangok gyakran hivatkoznak arra, hogy a vizsgálat nem minden esetben mutatja ki az elváltozásokat, főként sűrű emlőszövet esetén, és előfordulhatnak téves eredmények is.
Mit mond a másik oldal?
A hagyományos orvostudomány álláspontja szerint a mammográfia alacsony dózisú sugárterheléssel jár, amelynek kockázata rendkívül csekély a vizsgálat bizonyított előnyeihez képest. Nagy, több évtizedes kutatások igazolják, hogy a rendszeres mammográfiás szűrés csökkenti az emlőrák miatti halálozást, mert a daganatot még panaszmentes állapotban képes felismerni.
Ugyanakkor az is szakmai konszenzus, hogy a mammográfia nem tökéletes, és nem minden nő számára ideális egyedüli vizsgálati módszer.
Léteznek alternatív vagy kiegészítő vizsgálatok?
Igen – és ezeknek megvan a helyük:
Ultrahang: különösen fiatalabb nőknél és sűrű emlőszövet esetén hasznos, jól elkülöníti a folyadékkal telt cisztákat és a szilárd csomókat.
MR-vizsgálat: magas kockázatú pácienseknél alkalmazzák, nagyon érzékeny módszer.
Termográfia (hőkamerás vizsgálat): fájdalommentes és sugárzásmentes, de jelenleg nem alkalmas önálló szűrővizsgálatként, mert nem képes megbízhatóan megkülönböztetni a jó- és rosszindulatú elváltozásokat.
Mi az emlőultrahang?
Az ultrahang vizsgálat hanghullámokat használ az emlő szöveteinek képalkotására. Nem jár sugárterheléssel, így akárhányszor megismételhető és jól alkalmazható a mirigyes, sűrű szerkezetű emlők vizsgálatára.
Mi az MR vizsgálat?
Az MR vizsgálat egy mágneses magrezonancián alapuló, rendkívül megbízható képalkotó diagnosztikai eljárás, amely részletes felvételt készít az emberi testről, ezáltal segíti a pontos diagnózis felállítását és a terápia meghatározását. Alkalmas különféle betegségek, sérülések (rándulás, ficam, törés), gyulladások, idegrendszeri megbetegedések (agyvérzés, sclerosis multiplex, epilepszia), gerincbetegségek (gerincferdülés, gerincsérv, csontritkulás), anyagcserezavarok, érbetegségek és fejlődési rendellenességek diagnosztikájára.
Mi a valóban felelős megközelítés?
A korai felismerés valóban életet menthet – ebben minden szakértő egyetért. A kérdés nem az, hogy kell-e szűrés, hanem az, hogy kinek, mikor és milyen módszerrel.
A legbiztonságosabb út az egyénre szabott döntés:
életkor,
családi kórelőzmény,
emlőszövet típusa,
és orvosi javaslat alapján.
Érdekesség!
SVÁJC AZ ELSŐ ORSZÁG A VILÁGON, AMELY BETILTOTTA A
MAMMOGRÁFIÁT!
Kanada, Olaszország, Skócia és Ausztrália egyes részein is felfüggesztik a szűrővizsgálatokat – 50-60% "pozitív"
A "mellrák" diagnózisa az esetek 50-60%-ában bizonyítja, hogy nem is létezett.
A vizsgálat során a mellet nagy súlyú 10 kRa (1019 kg/m2) összenyomják, majd az egészséges és nagyon érzékeny mellszövetet radioaktív sugárzással bombázzák
Serkenti a daganat növekedését és az áttétek terjedését.
Egy 690 000 adatból álló tanulmány azt mutatta, hogy a mammográfia után nagy mennyiségű mellrák fordult elő teljesen egészséges nőknél.
Összegzés
A mammográfia nem ellenség, de nem is csodaszer. Egy eszköz a sok közül, amely megfelelő helyzetben rendkívül hasznos lehet. A valódi biztonságot nem a félelem, hanem a tájékozott döntés adja. A kérdések feltevése fontos – de a válaszokat mindig hiteles, tudományosan megalapozott forrásokból érdemes keresni.