Tévhit hogy a szoláriumozás és a barna bőr megvéd a leégéstől
A Magyar Dermatológiai Társulat (MDT) szerint a melanoma és más bőrdaganatok kialakulásának legnagyobb kockázati tényezői közé tartozik az atípusos anyajegy, a korábban diagnosztizált bőrrák, valamint a rendszeres és intenzív szoláriumhasználat. A felmérések alapján ráadásul minden harmadik ember átélt legalább egy komoly napégést még 18 éves kora előtt.
A szakemberek szerint a fényvédelem terén továbbra is sok a hiányosság. Bár napozáskor a válaszadók több mint fele használ fényvédőt, hosszabb szabadtéri programok – például sportolás, kirándulás vagy séta – alatt már jóval kevesebben figyelnek erre rendszeresen. Az emberek kevesebb mint egyötöde alkalmaz ilyenkor mindig fényvédelmet.
A barnulást sokan az egészséges bőr jelének gondolják, valójában azonban a bőr védekező reakciója az UV-sugárzás okozta károsodásra. Ilyenkor a szervezet fokozott pigmenttermeléssel próbálja mérsékelni a sejtek DNS-ének sérülését – maga a károsodás azonban már ekkor is megtörténik.
Az úgynevezett „alapbarnaság” vagy előbarnulás sem jelent valódi védelmet: nem akadályozza meg sem a leégést, sem a hosszú távú UV-károsodást. A szakértők szerint a melanomás esetek mintegy 86 százalékáért, illetve a bőrrákos megbetegedések több mint 90 százalékáért az UV-sugárzás tehető felelőssé.
A szakértők szerint a bőrrák kialakulásának egyik legfőbb oka az UV-sugárzás okozta bőrkárosodás – nem pedig a fényvédőkrémek használata. A megfelelő fényvédelem nem növeli, hanem csökkentheti a daganatok kialakulásának kockázatát, ezért fontos szerepe van a megelőzésben.
A bőrgyógyászok legalább SPF30-as, de inkább SPF50-es fényvédő rendszeres használatát ajánlják, különösen erős napsütés vagy hosszabb szabadtéri tartózkodás esetén.
Bár a D-vitamin elengedhetetlen a szervezet számára, ez nem jelenti azt, hogy a túlzott napozás egészséges lenne. Az UV-sugárzás károsíthatja a bőr DNS-ét, felgyorsíthatja a bőr öregedését, és növelheti a bőrrák kialakulásának kockázatát.
Normál esetben a természetes fényből hozzájuthatunk a szükséges D-vitamin-mennyiséghez
A szakértők szerint a legtöbb ember normál napi fényhatás mellett is elegendő D-vitaminhoz jut. Tavasztól őszig rendszerint elegendő a természetes fény. Még ha az ég felhős is, a többség számára elegendő 15-20 percet a friss levegőn tölteni ahhoz, hogy szervezete D-vitamin-igénye biztosítva legyen.
Ha pedig pótlásra van szükség, azt biztonságosabban lehet megoldani étrend-kiegészítőkkel, mint intenzív napozással vagy leégéssel.
Mennyire veszélyes a szolárium?
A bőr nem felejt
A napégés csak az egyik látható következménye a túlzott UV-sugárzásnak. A szakértők szerint az UV-sugarak a bőr mélyebb rétegeiben található sejteket is károsítják, amelyek normál esetben folyamatosan megújítják a bőrt. Ha ezek a sejtek sérülnek, a természetes regeneráció felborulhat, ami hosszú távon növeli a bőrrák kialakulásának esélyét.
A bőrgyógyászok hangsúlyozzák: nincs teljesen biztonságos UV-sugárzás, és az úgynevezett „egészséges barnaság” valójában nem létezik.
Bár a szoláriumok működését szigorú szabályok korlátozzák, a megengedett maximális sugárzás így is rendkívül erős lehet. Az Európai Unióban engedélyezett határérték például nagyjából megfelel annak az UV-terhelésnek, amely az Egyenlítő térségében, délben, felhőtlen időben éri a bőrt.
A szolárium által kialakított alapbarnaság nem nyújt valódi védelmet, viszont intenzív UV-terhelést jelent a bőr számára. A szolárium UV-sugárzása közvetlen DNS-károsodást okoz: akkorát, hogy már egyetlen, 35 éves kor előtti szoláriumhasználat is jelentősen növelheti a bőrrák kialakulásának kockázatát.
A fiatalok számára különösen veszélyes a szoláriumozás
A szakértők szerint a fiatalok különösen érzékenyek az UV-sugárzás káros hatásaira – legyen szó természetes napfényről vagy szoláriumról. A korai életkorban elszenvedett UV-károsodások ugyanis összeadódnak, és hosszú távon jelentősen növelhetik a bőrrák kialakulásának kockázatát.
Éppen ezért az Európai Unióban 2009 óta tilos a szolárium használata 18 éves kor alatt. A kutatások szerint minél fiatalabb korban éri károsodás a bőr sejtjeinek örökítőanyagát, annál nagyobb az esélye annak, hogy később daganatos elváltozás alakuljon ki.
A szakértők szerint egyre nagyobb problémát jelentenek a közösségi médiában terjedő veszélyes napozási trendek. Ilyen például a „tanline”, amikor valaki szándékosan erős barnulási csíkokat alakít ki a bőrén, vagy a „sun tattoo”, amelynél különböző minták kitakarásával hoznak létre úgynevezett „naptetoválásokat”.
Ezek a trendek valójában a túlzott UV-sugárzást és a tudatos napégést népszerűsítik, ami komoly kockázatot jelenthet a bőr egészségére. A szakemberek szerint minden olyan barnulás, amely erős UV-terheléssel jár, növeli a bőr idő előtti öregedésének és a bőrdaganatok kialakulásának esélyét.
Még nincsenek hozzászólások. Legyél te az első!