Amikor új családtag érkezik a családba, főként ha első gyermekről van szó, még nincs semmi tapasztalatunk.
Mindent jól akarunk csinálni, ösztönösen, de egy csomó kérdés felmerül már az elején.
Mennyire öltöztessem fel,hogy ne fázzon de ne is izzadjon, milyen gyakran etessem, miért sír,hagyjam e sírni vagy felvegyem,miért alszik keveset, mennyire kell csendben lenni ha altatjuk,és sorolhatnám.
Mit érdemes tudni az alvással kapcsolatban.
Milyen gyakori okok lehetnek azok, amelyek miatt a kisbabád többet van ébren, nyűgösebb éjszaka?
0-3 hónapos korban
Az éjszakák és a nappalok felcserélése
Ha a baba nappal nagyon sokat alszik, de utána szinte egész éjszaka ébren van, annak az lehet az oka, hogy még szoknia kell a nappalok és az éjszakák váltakozását, alkalmazkodnia az új életvitelhez.
4-5 hónapos korban
Alvási regresszió
Az alvási regresszió teljesen normális a baba fejlődése során, általában először 4 hónapos korban lehet tapasztalni a kicsinél, és gyakran 6, 8, 10 és 12 hónapos korban is lehet tapasztalni. 4 hónapos korban általában az oka az, hogy a kisbabát egyre jobban kezdi érdekelni az őt körülvevő világ, és nem akarja alvással tölteni az időt.
6 hónapos kor után
Fogzási fájdalom
A baba életének első évében bármikor jelentkezhetnek a fogzáshoz kapcsolódó alvási nehézségek. Akár már 3-4 hónapos kortól tapasztalhat a baba fogzási fájdalmat, és az első fogak általában 6-7 hónapos korban bújnak ki
Szorongás, szeparációs félelem
6–9 hónapos kortól gyakori, hogy a baba nehezebben alszik el egyedül, gyakran ébred, mert szüksége van a szülő közelségére.
Bármely életkorban
Felborult rutinok
Fontos hogy alakíts ki megnyugtató esti rutint
Fürdés, halk fény, csendes beszéd, éneklés – minden nap hasonló sorrendben.
Túlfáradás
Paradox módon a túl fáradt baba alszik a legrosszabbul. Ha túl sok inger éri, kimaradnak a nappali alvások, a stresszhormonok (pl. kortizol) megemelkednek, ami megnehezíti az elalvást és a mély alvást.
Túl sok inger, képernyők, zaj
Erős fények, hangos környezet, sok vendég vagy állandó pörgés megterheli az idegrendszert. A baba nem tud „kikapcsolni”.
Éhség vagy emésztési problémák
Gyakori ébredést okozhat: nem elegendő tej/tápszer, hasfájás,reflux,széklet-vagy szélgondok
Betegség
Az orrdugulás, a láz, a fülfájás, a hasfájás, a fájó torok, stb., átmenetileg mind megnehezíthetik a kisbaba éjszakai alvását. Ha valamilyen betegség tüneteit tapasztalod a babánál, javasolt beszélned a gyermekorvossal, aki a megfelelő kezelésben, láz- illetve fájdalomcsillapításban segíthet.
Elmondhatjuk,hogy számos oka lehet annak,hogy nem alszik jól a baba, kortól és körülményektől függően.
A baba alvása nem nevelési kérdés, hanem idegrendszeri és testi szükséglet. A legfontosabb üzenet: nem vagytok elkényeztetők, ha reagáltok – hanem biztonságot adó szülők.
Segítség a babák elaltatásához:
Legyünk mi magunk is nyugodtak:
Ha egy baba nem tud elaludni, az még nem azt jelenti, hogy rossz szülők vagyunk. Egy ilyen nehéz nap elfogadása többet jelent, mint az önostorozás, a szülők is emberek, nem lehet mindig minden tökéletes. Ennek elfogadása a baba megnyugtatását is egyszerűbbé teszi.
A biztonságérzet kialakítása:
Biztosítsunk szeretetteljes légkört a számára, ne kapkodjunk és ne érezzük azt, hogy az idő nyomása alatt állunk! Próbáljuk meg kiszolgálni a kicsi szükségleteit napközben: etessük, ha éhes, babusgassuk amikor figyelemre van szüksége és játsszunk vele, amikor erre van igénye! Ez biztonságérzetet nyújt a babáknak, melynek köszönhetően könnyebben megy majd a relaxáció és elalvás.
Tartsuk tiszteletben a baba alvási szükségleteit:
Bizonyos alvási szokásokat a genetika határoz meg, és ezeket nehéz megváltoztatni. Ebbe tartozik, hogy például a baba koránkelő típus vagy éjszakai bagoly, illetve, hogy mennyi alvásra van szüksége. Amennyiben kipihent, nem lesz képes az alvásra, ha pedig fáradt, meg kell neki engedni mielőtt még túlságosan kimerül: a kipihent babák jobban alszanak!
A rendszeresség kialakítása:
Még ha az apróságok nem is tudják teljesen követni, a rendszeres szokások biztonságérzetet generálnak, a baba pedig fokozatosan hozzászokik egy éjjeli-nappali rutinhoz. Adjunk egy keretet a napi struktúrának és fokozatosan szoktassuk hozzá a babánkat: adott időpontban történő kelés, állandó étkezési időpontok, szundi idő, programok, készülődés a lefekvéshez stb. Egy állandó alvóhely szintén a következetesség része.
Teremtsünk megfelelő hangulatot az elalváshoz:
A jó szülői hozzáállás nem a tökéletességről szól, hanem az érzékenységről és a jelenlétről. Arról, hogy észrevesszük a baba jelzéseit, komolyan vesszük azokat, és nem hagyjuk magára akkor sem, amikor nehéz. A sírás, az alvásprobléma nem „rossz szokás”, hanem üzenet, amelyre válaszra van szükség.
Fontos az önbizalom megőrzése is: nem kell minden tanácsot egyszerre követni, és nem létezik egyetlen, mindenkire érvényes módszer. Ami igazán számít, az a biztonság, a kiszámíthatóság és a szeretetteljes reagálás. A baba idegrendszere a szülő nyugalmán keresztül tanul meg megpihenni.
Végső soron a jó szülő nem az, aki mindent „jól csinál”, hanem az, aki ott van, figyel, és újra meg újra kapcsolódik. Ez az a biztos alap, amelyre nemcsak az alvás, hanem a későbbi lelki egészség is épül.