Az emésztési panaszok ma már szinte népbetegségnek számítanak. Puffadás, teltségérzet, gyomorégés, hasmenés vagy épp makacs székrekedés – sokan együtt élnek ezekkel a tünetekkel, és közben próbálnak nem tudomást venni róluk. Pedig az emésztőrendszer az egyik legőszintébb „jelzőrendszerünk”: ha valami nincs rendben, előbb-utóbb üzen.
Az emésztőrendszer az egyik legérzékenyebb jelzőrendszerünk. Ha túlterheljük, előbb finoman szól, később egyre hangosabban.
Nem csak az számít, mit eszünk
Gyakran az ételt tesszük felelőssé minden panaszért, pedig legalább ilyen fontos az is, hogyan élünk.
Gyors evés, kapkodás, telefon melletti étkezés, állandó stressz – a test ilyenkor nem az emésztésre koncentrál, hanem a túlélésre. Ilyen állapotban még a legegészségesebb étel is „megülhet” a gyomorban.
Nem véletlen, hogy a stresszes időszakokban sokaknál romlik az emésztés. A bélrendszer idegrendszere szoros kapcsolatban áll az aggyal – ezért hívják gyakran a második agynak.
Gyakori tünetek, amelyek üzenetet hordoznak
Az alkalmi kellemetlenség még nem betegség, de az ismétlődő panasz már figyelmet kér.
Ilyen jel lehet például:
– rendszeres puffadás
– gyomorégés, savas felböfögés
– visszatérő hasfájás
– tartós székrekedés vagy hasmenés
– állandó fáradtság étkezések után
Ezek sokszor az emésztés felborult egyensúlyára utalnak, nem feltétlenül súlyos betegségre – de nem érdemes őket elnyomni.
Puffadásról olyan esetekben beszélünk, amikor az emésztőrendszeri problémák teltségérzetben, felfúvódás formájában, feszítő érzésben, esetleg hasfájás formájában jelentkeznek. Sokak számár diszkomfort érzetet kelt ez az állapot, ugyanis úgy érzik magukat, mint egy felfújt lufi.
Mi okozza a puffadást?
A puffadás vagy teltségérzet hátterében legtöbbször nagy mennyiségű gáz felhalmazódás áll. Az étkezések közben nyelt levegő például gyakori oka a tünetnek. Ezt leginkább úgy lehet elkerülni, hogyha nem eszünk kapkodva és teleszájjal. A szívószállal ivást és a rágózást is érdemes mellőzni, ha puffadással küzdünk!
A túlfogyasztás szintén puffadással járhat, érdemes többször kevesebbet enni és mértéktartóan táplálkozni.
A puffadás okai között helytelen táplálkozás és…
…lappangó betegség is állhat.
Mikor beszélünk székrekedésről?
Heti háromnál kevesebb székletürítés.
Kettő székletürítés között több, mint két nap eltelik.
A széklet állaga a normálistól eltérő: kevesebb, keményebb, szokatlan színű.
A teltségérzet az ürítés után sem szűnik meg.
A székletürítés nehezen, erőlködéssel, szokásosnál lassabban történik.
Milyen esetben kell orvoshoz fordulni az emésztőrendszeri problémákkal?
A hosszú ideje fennálló, nem szűnő panaszok esetén érdemes felkeresni egy szakembert. A komolyabb tünetekkel jelentkező problémák – például magas láz, kiszáradás stb. – szintén orvosi segítséget igényelnek. Ha egy hétnél tovább tapasztaljuk a kellemetlenségeket, ne hosszabbítsuk meg a szenvedésünket, keressük fel a közeli egészségügyi intézményeket!
Amikor már nem szabad várni
Vannak tünetek, amelyeknél fontos az orvosi kivizsgálás.
Ilyen például a megmagyarázhatatlan fogyás, a véres széklet, az éjszakai hasi fájdalom vagy a hetekig fennálló hasmenés.
A test ritkán „ijesztget ok nélkül”. Ha újra és újra ugyanazt jelzi, érdemes komolyan venni.
Az IBS, vagyis az irritábilis bél szindróma egy emésztőrendszeri tünetegyüttes, amelynek kivizsgálása orvosi feladat, kezelése viszont a páciens aktív közreműködését igényli.
Az IBS tünetei az alábbiak lehetnek:
- alhasi fájdalom, görcs
- puffadás
- gázképződés
- egyes esetekben nyálka megjelenése a székletben
- hasmenés vagy székrekedés
Az IBS-nek nincs uniformizált, sematikus terápiája, mindenkinél azt kell megtalálni, ami nála működik .A terápiás terv kialakítása ezért a beteggel közösen történik.
Figyelni a testre nem gyengeség
Az emésztési problémák nem kellemetlen mellékes dolgok, hanem jelzések. Azt üzenik, hogy lassítani kell, átgondolni a szokásokat, és újra kapcsolatba lépni a saját testünkkel.