Koffeinlebontási képesség genetikai vizsgálata

A koffein a kávé fő hatóanyaga, de megtalálható a kakaóban, teában, és az ezekből készült élelmiszeripari termékekben: csokoládékban, üdítőkben, energiaitalokban, energiaszeletekben, illetve sok vény nélkül kapható gyógyszerben is. A szervezetben a koffein a központi idegrendszerre és a szívre hat, fokozza a vizelet képződését. Egészséges felnőttek vérében a felszívódott koffein mennyisége átlagosan 4 óra alatt csökken a felére. Kimutatták, hogy a lassú koffeinbontóknak nagyobb kockázata van szívinfarktusra, mint azoknak, akik gyorsabban hatástalanítják a koffeint. A gyors bontókra a napi 2-3 csésze kávé még némi jótékony hatással is van, és akár 4 csészével is ihatnak naponta anélkül, hogy növelnék az infarktus kockázatát. Arról is rendelkezésre állnak szakirodalmi adatok, hogy a lassú koffienbontó nők fogamzóképessége gyengébb, és körükben valamivel nagyobb a vetélés esélye is.

A koffeint főként egy máj által termelt enzim (CYP1A2) bontja le. Ennek az enzimnek a génjéből minden sejtünkben két példány van: mindkét szülőtől egy-egy. A génnek 2 változata ismert, amelyek más koffeinlebontási sebességet határoznak meg, ezt vizsgáljuk molekuláris genetikai vizsgálat segítségével.