Az egészséges étkezés felülírhatja a rossz genetikai lapokat

A kutatás arra kereste a választ, hogy az egészséges táplálkozási minták és a genetikai tényezők hogyan befolyásolják együtt a várható élettartamot. A következtetés egyértelmű: a jobb étrend alacsonyabb halálozási kockázattal és hosszabb élettel jár, még azoknál is, akik genetikai szempontból nem számítanak „hosszú életre kódoltnak”.

Miért fontos ez most?

Az elmúlt évtizedekben a várható élettartam folyamatosan nőtt, ám a javulás üteme több országban megtorpant. Az egészségtelen táplálkozás világszerte a korai halálozás egyik vezető oka, ezért a kutatók szerint az étrend javítása az egyik leghatékonyabb és legköltséghatékonyabb beavatkozás lehet.

A modern táplálkozástudomány már nem egy-egy tápanyagra fókuszál, hanem teljes étrendi mintázatokat vizsgál, hiszen az élelmiszerek egymással kölcsönhatásban fejtik ki hatásukat.

Milyen étrendeket vizsgáltak?

A tanulmány a UK Biobank több mint 500 000 résztvevőjének adataira épült. A végső elemzésbe 103 649, 40–69 év közötti, súlyos alapbetegségtől mentes személy került be.

Öt, korábban már egészségesnek minősített étrendi mintát értékeltek:

• AHEI-2010 (Alternatív Egészséges Étkezési Index)

• AMED (Alternatív Mediterrán Étrend)

• DASH (A magas vérnyomás csökkentését célzó étrend)

• hPDI (Egészséges Növényi Alapú Étrend Index)

• DDRD (Cukorbetegség-kockázatot Csökkentő Étrend)

A résztvevők étrendjét többszöri, 24 órás visszaemlékezéses kérdőív alapján mérték fel, majd a halálozási adatokat 2022 novemberéig követték.

Mennyivel élhetünk tovább?

A medián 10,6 éves követési idő alatt 4314 haláleset történt. Az eredmények szerint azoknál, akik a legegészségesebben étkeztek (a legmagasabb ötödbe tartoztak), 18–24%-kal alacsonyabb volt az összhalálozás kockázata a legkevésbé egészségesen étkezőkhöz képest.

A várható élettartamra lefordítva ez azt jelentette, hogy 45 éves korban:

• a férfiak 1,9–3,0 évvel élhettek tovább,

• a nők 1,5–2,3 év plusz életévre számíthattak.

A férfiaknál a DDRD étrend, nőknél az AMED mutatta a legnagyobb előnyt.

Mi a helyzet a génekkel?

A kutatók poligénes kockázati pontszámot (PRS) is alkalmaztak a hosszú élettel kapcsolatos genetikai hajlam mérésére.

Azok, akik genetikai szempontból kedvezőbb adottságokkal rendelkeztek, eleve alacsonyabb halálozási kockázatot mutattak. Ugyanakkor az egészséges étrend előnyei szinte minden genetikai csoportban hasonlóak voltak.

Vagyis: a jó étrend akkor is számít, ha valaki nem „jó géneket” örökölt.

Mit jelent ez a közegészségügy számára?

A kutatás egyik legfontosabb üzenete, hogy az egészséges étkezés kézzelfogható, abszolút nyereséget jelenthet a várható élettartamban – akár három plusz évet 45 éves kortól.

Ez erős érv a táplálkozási irányelvek és közegészségügyi programok mellett. Ugyanakkor a szerzők hangsúlyozzák: megfigyeléses vizsgálatról van szó, így az ok-okozati kapcsolat nem bizonyítható teljes bizonyossággal.

A tanulmány korlátai

Bár a kutatás nagy mintán, ismételt étrendi felméréssel és genetikai adatok bevonásával zajlott, voltak korlátai:

• az étrendi adatok önbevalláson alapultak,

• előfordulhatott maradványzavaró tényező,

• a genetikai elemzések etnikailag kevésbé voltak sokszínűek,

• a résztvevők nem feltétlenül reprezentálják teljes mértékben az általános népességet.

A lényeg

Az eredmények azt sugallják, hogy a kiegyensúlyozott, bizonyítottan egészséges étrend követése évekkel hosszabbíthatja meg az életet – függetlenül attól, milyen genetikai örökséggel indulunk.

Más szóval: a gének számítanak, de az étrendünk is. És utóbbi felett jóval nagyobb befolyásunk van.