Két napos zabkúra, ami még hetek múlva is működik

Két napos zabkúra, ami még hetek múlva is működik

Egy rövid, zabpehely-alapú diéta meglepően hatékony lehet a koleszterinszint csökkentésében – erre jutott a Bonni Egyetem friss vizsgálata, amelyet a rangos Nature Communications folyóiratban publikáltak.

A kutatás résztvevői úgynevezett metabolikus szindrómában szenvedtek, ami több egészségügyi kockázati tényező kombinációja: túlsúly, magas vérnyomás, emelkedett vércukor- és vérzsírszintek.

A résztvevők két napon át szinte kizárólag zabkását fogyasztottak, csökkentett kalóriabevitellel. Az eredmény: a koleszterinszintjük jelentősen javult a kontrollcsoporthoz képest, és a hatás még hat héttel később is kimutatható volt.

A kutatók szerint a zabdiéta a bélflóra összetételét is kedvezően befolyásolta.

A zab jótékony hatása nem új – de most újra előtérbe került

A zab anyagcserére gyakorolt pozitív hatása régóta ismert. Már a 20. század elején Carl von Noorden német orvos is alkalmazta cukorbetegek kezelésére, meglepő sikerrel.

„Ma már hatékony gyógyszerek állnak rendelkezésre a cukorbetegség kezelésére, ezért ez a módszer az utóbbi évtizedekben háttérbe szorult” – mondta Marie-Christine Simon, a Bonni Egyetem táplálkozástudományi kutatója.

Bár a mostani vizsgálat alanyai nem voltak cukorbetegek, metabolikus szindrómájuk miatt fokozott volt a cukorbetegség kialakulásának kockázata.

Napi 300 gramm zab – két napon keresztül

A résztvevőknek háromszor kellett zabkását enniük naponta, amit vízben főztek meg. Csak kevés gyümölcsöt vagy zöldséget adhattak hozzá.

Összesen 32 férfi és nő teljesítette a két napos zabdiétát. Ez alatt:

  • napi 300 gramm zabpelyhet ettek

  • a szokásos kalóriamennyiségüknek csak körülbelül a felét fogyasztották el

A kontrollcsoport szintén csökkentett kalóriatartalmú étrendet követett, de zab nélkül.

Mindkét csoportnál volt javulás, azonban a zabos étrend hatása sokkal erőteljesebbnek bizonyult.

10%-kal csökkent a káros LDL-koleszterin

A zabdiétát követők esetében a különösen veszélyes LDL-koleszterin szintje átlagosan 10%-kal csökkent.

„Ez jelentős eredmény, még ha nem is teljesen hasonlítható a modern gyógyszerek hatásához” – hangsúlyozta Simon.

Emellett a résztvevők:

  • átlagosan 2 kilót fogytak

  • vérnyomásuk is enyhén csökkent

Az LDL-koleszterin azért veszélyes, mert lerakódhat az érfalakban, plakkokat képezve, amelyek szűkítik az ereket.

Súlyos esetben ezek a lerakódások megrepedhetnek, vérrög alakulhat ki, ami szívrohamhoz vagy stroke-hoz vezethet.

A zab a „jó” bélbaktériumokat is támogatja

A kutatók azt is vizsgálták, mi állhat a hatás hátterében.

„A zabfogyasztás növelte bizonyos kedvező bélbaktériumok számát” – mondta Linda Klümpen, a tanulmány vezető szerzője.

A bélmikrobiom szerepe egyre fontosabb kutatási terület, hiszen:

  • a bélbaktériumok segítik az ételek lebontását

  • anyagcsere-termékeik hatással vannak az egész szervezetre

A kutatók kimutatták, hogy a baktériumok a zab lebontása során fenolos vegyületeket termelnek, például ferulasavat.

Állatkísérletek már korábban is jelezték, hogy a ferulasav kedvezően befolyásolja a koleszterin-anyagcserét.

Más baktériumok közben a hisztidin nevű aminosavat bontják le, amelyből a szervezet olyan molekulát állíthat elő, ami inzulinrezisztenciát okozhat – ez a cukorbetegség egyik fő előjele.

Két nap intenzív zabdiéta hatásosabb, mint hat hét mérsékelt fogyasztás

A kutatás érdekes megállapítása, hogy:

  • a két napos, nagy mennyiségű zabfogyasztás jelentős javulást hozott

  • míg egy hathetes diéta napi 80 gramm zabpehellyel csak minimális hatással járt

A kutatók szerint a zab különösen akkor hatékony, ha:

  • rövid idő alatt nagyobb mennyiségben fogyasztják

  • kalóriacsökkentéssel kombinálják

Simon szerint egy rendszeresen ismételt, rövid zabdiéta segíthet:

  • a koleszterinszint normalizálásában

  • a cukorbetegség megelőzésében

Hogyan zajlott a vizsgálat?

Összesen 68 résztvevő vett részt a kutatásban.

A tanulmány randomizált kontrollált vizsgálat volt (RCT), vagyis:

  • a résztvevőket véletlenszerűen osztották csoportokra

  • az egyik csoport zabot kapott, a másik nem

  • a vér- és székletminták elemzése „vak” módon történt, hogy ne torzítsa az eredményeket a kutatók elvárása

A kutatók vérmintákból mérték többek között:

  • LDL-koleszterint

  • dihidroferulasav szintet

A székletmintákból pedig a bélbaktériumok összetételét és anyagcseretermékeit vizsgálták.

Hozzászólások

A hozzászóláshoz be kell jelentkezned

Ha még nincs fiókod, regisztrálj ingyenesen!

Még nincsenek hozzászólások. Legyél te az első!

Értesítések
Betöltés...