Egy friss tanulmány szerint nemcsak az antibiotikumok, hanem több más, gyakran használt vényköteles gyógyszer is tartósan megzavarhatja a bélflóra egyensúlyát — a hatás pedig évekig is fennmaradhat a szedés befejezése után.
Tovább olvasom
Egy új kutatás szerint a sport mindenki számára jót tesz – de nem egyformán. A nők jóval kevesebb mozgással érhetik el ugyanazt a szívvédő hatást, mint a férfiak.
Tovább olvasom
A dohányzás visszaszorulása ellenére a világon már több mint 100 millió ember, köztük legalább 15 millió 13–15 éves gyerek, használ e-cigarettát – derül ki az Egészségügyi Világszervezet (WHO) friss jelentéséből.
Tovább olvasom
Egy genetikailag módosított sertés máját ültették be egy betegbe, aki ezzel 171 napig élt — ez az első sikeres sertés–ember májátültetés a világon. A kísérlet, amelyet a Journal of Hepatology közölt, mérföldkőnek számít az orvosi kutatásban, és azt bizonyítja, hogy egy sertésmájból származó szerv ideiglenesen képes fenntartani az emberi életet.
Tovább olvasom
Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) új jelentése szerint világszerte egyre több bakteriális fertőzés vált ellenállóvá a szokásos antibiotikumos kezelésekkel szemben. A szervezet adatai szerint már minden hatodik fertőzés nem reagál a standard gyógyszerekre, és a helyzet gyorsan romlik.
Tovább olvasom
Egy 65 éves brit nő, Denise Bacon a műtőasztalon kezdett el klarinétozni, miközben orvosai mély agyi stimulációs műtétet (DBS) végeztek rajta – az eredmények pedig azonnal érezhetők voltak.
Tovább olvasom
Egy új tanulmány szerint az emberi elme 55 és 60 éves kor között működik a legjobban – vagyis a szellemi csúcspont nem a fiatalságban, hanem a középkor után következik be.
Tovább olvasom
Egy frissen publikált, nagyszabású klinikai vizsgálat szerint egy különlegesen fejlesztett kannabiszkivonat hatékonyan csökkenti a krónikus derékfájdalmat. A kutatás az eddigi legerősebb tudományos bizonyíték arra, hogy a kannabisz növény valamelyik összetevője valóban segíthet a fájdalom enyhítésében.
Tovább olvasom
A szépségiparban az utóbbi évek egyik legnagyobb slágere a kollagén. Por, kapszula, ital vagy gumicukor formájában ígéri a fiatalos, feszes bőrt, sőt néha az „örök ifjúságot”. De vajon tényleg működik? Farah Moustafa, a Tufts Egyetem bőrgyógyász professzora szerint az orális kollagénkiegészítők hatása korántsem egyértelmű.
Tovább olvasom
A cochleáris implantátumok forradalmasították a súlyos hallásvesztéssel született gyerekek életét – lehetőséget adva nekik arra, hogy megtanuljanak beszélni és hallani. De vajon mi történik akkor, ha a hang, amit az implantátum közvetít, nem olyan tiszta, mint a természetes hallásé? Hogyan tanulja meg egy gyerek a szavakat, ha a hangjelek torzítottan jutnak el hozzá?
Tovább olvasom
Az ADHD-s (figyelemhiányos hiperaktivitás-zavaros) emberek gyakran küzdenek a koncentrációval – ám ez a „szétszórtság” nemcsak hátrányt jelenthet. Egy friss kutatás szerint éppen ez a hajlam a gondolatok elkalandozására lehet az oka annak, hogy sok ADHD-s ember különösen kreatív, eredeti gondolkodású és újító szemléletű.
Tovább olvasom
Lehetséges, hogy a babák már megszületésük előtt „fülelnek” a nyelvekre? Egy montreali kutatócsoport most először bizonyította be, hogy a magzatok agya képes alkalmazkodni egy idegen nyelv hangjaihoz még az anyaméhben. Néhány hétnyi nyelvi inger elég ahhoz, hogy a születés után az újszülöttek agya ugyanazon idegi hálózatokon keresztül dolgozza fel az idegen nyelvet, mint az anyanyelvet – míg egy teljesen ismeretlen nyelvet másként kezel.
Tovább olvasom
Lehet, hogy a gyógyszertárak polcain heverő egyszerű ibuprofen többet tud, mint gondolnánk. Legtöbben fejfájásra, menstruációs görcsökre vagy lázcsillapításra nyúlnak utána – ám a legújabb kutatások szerint ez a hétköznapi gyógyszer akár a rák megelőzésében is szerepet játszhat.
Tovább olvasom
Egy friss, nagyszabású kutatás szerint a 9 és 13 év közötti gyerekeknél a közösségi média túlzott használata alacsonyabb kognitív teljesítménnyel járhat együtt. Azok a fiatalok, akik egyre több időt töltenek online tartalmak megosztásával, görgetéssel és értesítések ellenőrzésével, rosszabbul teljesítettek olvasásban, emlékezetben és szókincsben is.
Tovább olvasom
Egy nemzetközi kutatás, amelyet a Zürichi Egyetem vezetett, kimutatta, hogy a mesterséges intelligencia (MI) képes pontosabban felmérni a szívroham-kockázatot, mint a jelenleg használt módszerek. Az áttörés lehetővé teheti, hogy az orvosok személyre szabottabb kezeléseket válasszanak a betegek számára – akár több ezer életet is megmentve világszerte.
Tovább olvasom