A növekedési hormon (humán növekedési hormon, hGH) az agyalapi mirigy által termelt, kulcsfontosságú peptidhormon, amely szabályozza a csontok és izmok növekedését, az anyagcserét, valamint a zsír- és szénhidrát-hasznosítást. A laborvizsgálat a vérben keringő hGH szintjét méri, és segítséget nyújt a növekedési zavarok, agyalapi mirigy-betegségek, illetve bizonyos hormonháztartási problémák felderítésében.
Az orvos általában akkor rendeli el a hGH-meghatározást, ha a páciensnek valamilyen panasza vagy eltérése merül fel, amely növekedési hormonhiányra vagy -túltermelésre utalhat. Gyermekeknél a vártnál lassabb növekedés, elmaradott testi fejlődés vagy szokatlan testmagasság-eltérések adhatnak okot a vizsgálatra. Felnőtteknél az izomtömeg csökkenése, rendellenes zsíreloszlás, fáradékonyság, vagy akromegáliára utaló tünetek (kezek, lábak, arcvonások megváltozása) esetén javasolt. Szűrővizsgálatként elvégezhető agyalapi mirigy-daganat gyanújakor, illetve a már ismert agyalapi mirigy-betegség követésében is.
A vizsgálathoz vérvétel szükséges, amelyet jellemzően karból vesznek. Mivel a növekedési hormon szintje napszakos ingadozást mutat – reggeli ébredés körül és mély alvás idején a legmagasabb –, a pontos mintavételi időpontot és az előkészítési utasításokat mindig a kezelőorvos határozza meg. Sok esetben éhgyomri állapotban, vagy speciális stimulációs és szuppressziós tesztek keretein belül kell elvégezni a vizsgálatot. Fontos, hogy a mintavétel előtt kerüljük a megerőltető testmozgást, és az orvos által előírt ideig tartózkodjunk az evéstől, italtól.
Számos tényező hatással lehet a mért hGH-szintre, amelyeket az eredmény értékelésekor figyelembe kell venni:
A hGH szintjének értelmezése összetett feladat: egyetlen mérési érték önmagában ritkán elegendő, ezért az orvos gyakran IGF-1 (inzulinszerű növekedési faktor) meghatározással, valamint stimulációs vagy szuppressziós tesztekkel egészíti ki a vizsgálatot. A lelet kizárólag képzett egészségügyi szakember által értelmezhető helyesen, az egyéni kórtörténet, a tünetek és az egyéb laboratóriumi eredmények figyelembevételével. Az itt olvasható leírás kizárólag tájékoztató jellegű, és nem helyettesíti az orvosi konzultációt.
A hGH-vizsgálathoz általában éhgyomri állapot szükséges, mivel az étkezés – különösen a szénhidrátban gazdag ételek – befolyásolhatják a mért értéket. A pontos előkészítési utasításokat azonban mindig a kezelőorvos adja meg, hiszen egyes esetekben speciális stimulációs vagy szuppressziós tesztre is szükség lehet, amelynek saját protokollja van.
Az egyszerű hGH-meghatározás eredménye általában néhány munkanapon belül elkészül, de ez az adott laboratórium kapacitásától és a vizsgálat típusától függően változhat. Ha az orvos kiegészítő tesztet (pl. stimulációs próbát) is elrendelt, az több mérési időpontot igényel, így az eredmény kiadása tovább tarthat.
Igen, a fizikai megterhelés és a pszichés stressz egyaránt átmenetileg megemelheti a hGH-szintet. Ezért a mintavétel előtt – az orvos útmutatása szerint – javasolt kerülni az intenzív testedzést. A vizsgálat előtti napon és a vérvétel napján érdemes lehetőleg nyugodt körülmények között tartózkodni.
A vizsgálathoz egy egyszerű vérvétel szükséges, amelyet a könyökhajlatban lévő vénából végeznek el. Az eljárás gyors, néhány másodpercig tartó szúrási érzéssel járhat, amelyet a legtöbb páciens jól tolerál. A mintavétel után az adott helyen rövid ideig nyomást kell tartani az esetleges véraláfutás megelőzése érdekében.
Igen, számos gyógyszer – köztük bizonyos hormonkészítmények, kortikoszteroidok, inzulin, dopaminerg szerek és más készítmények – módosíthatják a hGH-szintet. Ezért a vizsgálat előtt mindig tájékoztassa kezelőorvosát a szedett gyógyszerekről és étrend-kiegészítőkről, hogy szükség esetén az eredmény értékelésénél ezt figyelembe vehessék.
| Laboratórium | Ár (HUF) | Munkanap | Részletek |
|---|---|---|---|
|
|
6 000 Ft | 5 nap | Labor adatlap |
Az árak tájékoztató jellegűek, a pontos feltételekről érdeklődjön a választott laboratóriumban.