Kókuszolaj: egészségügyi előnyök

Emellett hordozóként szolgálnak a zsírban oldódó vitaminok – például az A- és D-vitamin – számára, valamint kiindulópontjai számos biológiailag aktív anyag, például szteroid hormonok és prosztaglandinok szintézisének. Ugyanakkor a túlzott zsírbevitel elhízáshoz, szív- és érrendszeri betegségekhez, cukorbetegséghez, sőt egyes daganatok fokozott kockázatához is vezethet.

A kókuszolajat általában a kókuszhús kiszárításával, majd préselésével állítják elő. A szűz kókuszolaj ezzel szemben frissen reszelt kókuszhúsból készült kókusztejből leválasztott krémrétegből készül, kíméletesebb eljárással.

Kókuszolaj és szívbetegségek

A kókuszolaj magas telítettzsír-tartalma miatt évtizedeken át félrevezető információk célpontja volt. Sokáig az volt az uralkodó nézet, hogy a telített zsírok növelik a vér koleszterinszintjét, ez pedig fokozza a szív- és érrendszeri betegségek kockázatát.

Ez az állítás eredetileg a hidrogénezett növényi zsírok káros hatásairól szóló jelentésekből eredt, ám később kiderült, hogy a valódi probléma a hidrogénezés során keletkező transzzsírokban rejlik. A negatív megítélés hátterében inkább gazdasági, mint egészségügyi érdekek álltak, ennek ellenére a kampány világszerte elfogadottá vált egészségügyi és kormányzati szervek támogatásával.

Ennek következtében még azokban az országokban is visszaesett a kókuszolaj fogyasztása, ahol évszázadok óta használták, és ahol rendkívül alacsony volt a szívbetegségek aránya.

A kókuszolaj egészséges vagy káros?

Történelmi tapasztalatok

A kókuszolaj nemhogy hozzájárulna az elhízáshoz és a szívbetegségekhez, hanem hosszú ideje ismert védő hatásairól, beleértve a cukorbetegség, a daganatos betegségek és fertőzések megelőzését is. Sri Lankán például az egy főre jutó éves kókuszfogyasztás elérte a 120 darabot, miközben 1978-ban rendkívül alacsony volt a szívbetegségek előfordulása.

Ezzel szemben az Egyesült Államokban – ahol főként többszörösen telítetlen növényi olajokat használtak, és alig fogyasztottak kókuszolajat – a szív- és érrendszeri betegségek előfordulása ugyanebben az időszakban 280-szor magasabb volt. A nyugati országokból érkező negatív egészségügyi üzenetek hatására Sri Lankán is visszaesett a kókuszolaj fogyasztása, amit a szívbetegségek számának növekedése követett, különösen az urbanizált területeken, ahol a kókuszolajat más olajok, valamint finomított liszt és cukor váltotta fel.

A transzzsírok – amelyek a növényi olajok hidrogénezése során keletkeznek – bizonyítottan növelik többek között a szívbetegségek, epekövesség, időskori demencia, meddőség és az anyagcsere-szindróma kockázatát. Bár kis mennyiségben természetes módon is előfordulnak hús- és tejtermékekben, ezek nem tekinthetők egészségkárosítónak.

A kókuszolaj összetétele

A kókuszolaj körülbelül 90%-ban telített zsírsavakból áll, melyek között rövid, közepes és hosszú szénláncú zsírsavak is találhatók. Ennek mintegy fele közepes szénláncú zsírsav (MCFA), különösen laurinsav és annak származéka, a monolaurin. Emellett tartalmaz kaprilsavat, kaprinsavat, mirisztinsavat, sztearinsavat, linolsavat, olajsavat és palmitinsavat is.

Szívbarát hatások

Az egészséges szív- és érrendszeri étrend általában az energia kb. 30%-át zsírból fedezi, amelynek legfeljebb 10%-a telített zsír. A zsírok felszívódása a vékonybélben történik, és nagymértékben függ a zsírsavak lánchosszától.

A közepes szénláncú zsírsavak közvetlenül felszívódnak, és a májban gyorsan energiává alakulnak, anélkül hogy koleszterinné alakulnának. Ezzel szemben a hosszú szénláncú zsírsavak raktározásra is kerülhetnek triglicerid formájában.

A kókuszolaj különlegessége a laurinsav, amely technikailag MCFA, de felszívódásában inkább a hosszú láncú zsírsavakhoz hasonlít, ugyanakkor anyagcseréje mégis az MCFA-k előnyeit mutatja. Bár a kókuszolaj növelheti az összkoleszterinszintet, ezzel párhuzamosan emeli a „jó” HDL-koleszterin arányát, valamint a koleszterinrészecskék méretét, ami csökkenti a szívroham kockázatát. Javítja az inzulinérzékenységet is, így segít a normál vércukorszint fenntartásában.

Fertőzések elleni hatás

A kókuszolaj bizonyított vírusellenes hatással rendelkezik többek között az Epstein–Barr vírus, az influenza és a hepatitis C ellen. A benne található közepes szénláncú zsírsavak roncsolják a vírusok burkát, gátolva azok szaporodását. Emellett laboratóriumi vizsgálatok szerint a laurinsav elősegíti a vastagbélráksejtek programozott sejthalálát is.

Kókuszolaj a konyhában

A kókuszolaj magas füstponttal rendelkezik, ezért jól használható főzéshez és sütéshez. A füstpont csökken a szabad zsírsavak mennyiségének növekedésével, ezért a többször újrahasznált olajok kevésbé alkalmasak erre a célra.

Gazdasági szempontok

Az egészségügyi előnyök mellett fontos gazdasági érv is szól a kókuszolaj mellett: a fejlődő országok számára előnyös, ha saját, helyben termelt mezőgazdasági termékeikre – köztük főzőolajokra – támaszkodnak, ez ugyanis elősegíti a nemzeti gazdaság fejlődését.

Összegzés

Összességében a nemzetközi egészségügyi szervezeteknek érdemes lenne korrigálniuk a kókuszolajat érintő korábbi negatív megítélést, és hangsúlyozni annak számos előnyét. Ugyanakkor fontos kiemelni, hogy önmagában egyetlen élelmiszer sem garantálja az egészséget. A kókuszolaj egy kiegyensúlyozott étrend részeként ajánlható, amely kevés feldolgozott élelmiszert, mérsékelt zsírtartalmat, megfelelő mennyiségű vitamint, ásványi anyagot, rostot és összetett szénhidrátot tartalmaz, valamint a fehérjebevitel elsősorban halból, baromfiból vagy növényi forrásokból származik.