Egy rövid délutáni szunyókálás javíthatja az agyműködést

A szakértők szerint az alvás fontos szerepet játszik az agy túlzott aktivitásának szabályozásában, ugyanakkor a délutáni szunyókálásnak lehetnek árnyoldalai is, például megzavarhatja az éjszakai alvást, és hosszú távon egészségügyi kockázatokat is hordozhat.

Az agyunk napközben folyamatosan dolgozik: új benyomásokat, gondolatokat és információkat dolgoz fel. Ez a folyamat erősíti az idegsejtek közötti kapcsolatokat, az úgynevezett szinapszisokat, amelyek kulcsszerepet játszanak a tanulásban és az emlékezésben.

Egy, a NeuroImage folyóiratban megjelent kisebb tanulmány szerint már egy rövid délutáni szunyókálás is segíthet az agynak regenerálódni, és javíthatja az új információk elsajátításának képességét.

Az alvás nem passzív állapot

„A kutatás jól van felépítve, és megerősíti azt az elképzelést, hogy az alvás nem pusztán passzív pihenés, amikor az agy ‘kikapcsol’” – mondta Vernon Williams sportneurológus, aki nem vett részt a vizsgálatban. Hozzátette: még a rövid alvásoknak is mérhető hatásuk van az agy működésére, nem csupán a fáradtságot csökkentik.

Az eredmények szerint egy szunyókálás elegendő lehet ahhoz, hogy az idegsejtek közötti kapcsolatok újrarendeződjenek. Ez segíti az agyat abban, hogy hatékonyabban tárolja az új információkat – ami korábban főként az éjszakai alváshoz kötődött.

A kutatók megfigyelték, hogy a rövid alvás „tehermentesíti” az agyat, és visszaállítja egy olyan állapotba, amely kedvez a tanulásnak. Ez különösen hasznos lehet azok számára, akik nagy szellemi terhelésnek vannak kitéve.

„Eredményeink azt mutatják, hogy már rövid alvás is növeli az agy képességét az új információk befogadására” – fogalmazott Christoph Nissen, a kutatás egyik vezetője.

A szunyókálás segít szabályozni az agy túlterheltségét

A napközbeni agyi aktivitás során megerősödő szinaptikus kapcsolatok alapvetőek a tanuláshoz, ugyanakkor túlzott mértékben felhalmozódva telítettséghez vezethetnek. Ez idővel csökkenti az agy tanulási képességét.

Az alvás – akár egy rövid szunyókálás is – segíthet ezt az egyensúlyt helyreállítani, miközben a fontos információk nem vesznek el. A kutatók szerint a délutáni alvás lehetőséget ad az agynak arra, hogy „helyet csináljon” az új emlékek számára.

Hogyan zajlott a vizsgálat?

A kutatásban 20 egészséges, átlagosan 25 éves felnőtt vett részt. Két különböző délutánon vagy aludtak, vagy ébren maradtak. A szunyókálók átlagosan 45 percet aludtak.

Mivel az élő emberi agy szinapszisait közvetlenül nem lehet mérni, a kutatók nem invazív módszereket – például transzkraniális mágneses stimulációt (TMS) és EEG-t – alkalmaztak az agyi aktivitás vizsgálatára.

Az eredmények szerint a szunyókálás után csökkent a szinaptikus aktivitás, ami a regeneráló alvás jele. Ugyanakkor jelentősen javult az agy képessége új kapcsolatok kialakítására, vagyis a résztvevők agya felkészültebbé vált az új információk befogadására, mint az ébren töltött idő után.

A szakértők azonban óvatosságra intenek: a vizsgálat elsősorban az agy „tanulásra való készenlétét” mérte, nem azt, hogy a résztvevők ténylegesen jobban teljesítettek-e a munkában vagy a tanulásban.

A délutáni alvás további előnyei

Egy 2023-as spanyol kutatás – egy olyan országban, ahol a szieszta bevett szokás – több mint 3200 felnőtt adatait elemezte. Azoknál, akik rendszeresen, de legfeljebb 30 percet szunyókáltak, 21%-kal alacsonyabb volt a magas vérnyomás kockázata, mint azoknál, akik egyáltalán nem aludtak napközben.

A rövid délutáni alvás további előnyei lehetnek:

• jobb memória

• fokozott éberség

• jobb stressztűrés

• kreatívabb gondolkodás

A szakértők szerint a „power nap” hatékony eszköz lehet a délutáni energiaszint visszaállítására és a hangulat javítására.

Lehetséges hátrányok is vannak

Ugyanakkor a hosszabb, rendszeres nappali alvásnak lehetnek negatív hatásai. A spanyol tanulmány szerint azok, akik 30 percnél tovább szunyókáltak, nagyobb testsúllyal rendelkeztek, és 41%-kal nagyobb eséllyel küzdöttek magas vérnyomással, magas vércukorszinttel vagy nagyobb derékkörfogattal.

Egy 2024-es elemzés pedig arra jutott, hogy a 30 percnél hosszabb nappali alvás összefüggésbe hozható a szív- és érrendszeri betegségek, az anyagcserezavarok, sőt a korai halálozás magasabb kockázatával is.

A szakértők egyetértenek abban, hogy a mérték a kulcs. A rövid szunyókálás hasznos lehet, de nem helyettesíti az éjszakai alvást.

„A délutáni alvás kiegészítheti, de nem válthatja ki az éjszakai, legalább 7 órás pihenést” – hangsúlyozzák. Ha valaki rendszeresen erős álmosságot érez napközben, érdemes elsősorban az éjszakai alvás minőségét és mennyiségét rendbe tenni.