Egy öt évig tartó átfogó vizsgálat után a francia Élelmiszer-, Környezet- és Munkaegészségügyi Ügynökség (Anses) szakértői új jelentést adtak ki a vegetáriánus étrendről. Az eredmények szerint a növényi alapú táplálkozás egyes betegségek ellen védelmet nyújthat, de bizonyos tápanyaghiányok miatt kockázatokat is hordozhat.
Tovább olvasom
Az utóbbi években szinte minden egészségügyi probléma mögött ugyanazt a gyanúsítottat látjuk: a beleinket. A bélmikrobiom – az emésztőrendszerünkben élő milliárdnyi baktérium és mikroorganizmus – kapcsolatba hozható többek között a rákkal, álmatlansággal, szívbetegségekkel, cukorbetegséggel és még a koraszüléssel is.
Tovább olvasom
Egy nemzetközi kutatócsoport friss tanulmánya szerint a rendszeres, hosszú távú állóképességi edzés – mint a futás, úszás, kerékpározás vagy evezés – átprogramozza a szervezet védekező sejtjeit, így azok hatékonyabban reagálnak fertőzésekre, és kevésbé hajlamosak a káros gyulladásokra.
Tovább olvasom
A növényi olajok egyszerre hősök és bűnbakok a modern táplálkozásban. Egyesek szerint a növényi olajok az egészséges étrend alapjai, mások szerint a legnagyobb ártalmak forrásai. De valójában a probléma gyökere nem az, hogy melyik olajfajtát választjuk, hanem az, hogyan és milyen körülmények között állítják elő őket.
Tovább olvasom
A kreatin az egyik legnépszerűbb sportkiegészítő a világon, amelyet rengetegen használnak erőnövelés, izomtömeg-növelés és sportteljesítmény fokozása érdekében. Bár korábban főként felnőtt sportolók körében volt elterjedt, ma már egyre több tinédzser és fiatal is szedi – sokan abban bízva, hogy gyorsabban érhetnek el látványos eredményeket. Felmerül azonban a kérdés: valóban szükségük van rá a fiataloknak, és mennyire biztonságos a használata?
Tovább olvasom
A kutatók előrejelzése szerint a rák lesz a vezető halálok minden országban a 21. század végére, így a rákmegelőzés kiemelt prioritássá vált az egészségügyben. Bár a rák kialakulásának számos tényezője van — például genetikai hajlam vagy életmódbeli szokások — a környezet és az étrend szintén jelentős szerepet játszik a betegség kockázatában.
Tovább olvasom
A világon előállított műanyagok nagy része élelmiszer- és italcsomagolásra kerül. Használat közben a műanyag kopik, törik, és apró részecskékké, úgynevezett mikroműanyagokká alakul. Ezek a részecskék bekerülhetnek az ételekbe, potenciálisan veszélyeztetve az emberi egészséget. Ebben a cikkben áttekintjük, hogyan kerülnek a mikroműanyagok az élelmiszerbe, milyen veszélyeket hordozhatnak, és mit tehetünk az expozíció csökkentése érdekében.
Tovább olvasom
A szénhidrátok gyakran kapnak rossz hírnevet, különösen a fogyókúrák és a cukorbetegség kezelése kapcsán. Sok diéta, például a low-carb étrendek, azt sugallják, hogy a szénhidrátbevitel csökkentése kulcs az egészséghez és a fogyáshoz. De vajon tényleg károsak a szénhidrátok, vagy a minőségük számít igazán?
Tovább olvasom
A “detox” vagy méregtelenítő diéták egyre népszerűbbek azok körében, akik szeretnék javítani egészségüket, méregteleníteni a szervezetüket, vagy gyorsan fogyni. Ezek a diéták általában szigorú étkezési korlátozásokat és különféle kiegészítők használatát foglalják magukban. Bár a detox diéták népszerűek, a tudományos bizonyítékok szerint legtöbbjük felesleges, és bizonyos esetekben akár káros is lehet az egészségre.
Tovább olvasom
A “superfood” kifejezést naponta halljuk, legyen szó bogyós gyümölcsről, leveles zöldségről, fűszerekről, porokról vagy különféle kiegészítőkről. Sok termék ezt a címkét használja, hogy egészségügyi előnyöket sugalljon. De vajon tényleg léteznek olyan ételek, amelyek csodálatosan javítják egészségünket?
Tovább olvasom
Az elhízás egyre gyakoribb jelenség: az Egyesült Államokban a felnőttek 42,4%-a, világszerte pedig körülbelül 650 millió felnőtt él elhízással a WHO adatai szerint. Bár egyre többen tisztában vannak az elhízással kapcsolatos egészségügyi kockázatokkal, a közvéleményben továbbra is rengeteg tévhit él. Sok tévhit a stigmatizálást erősíti, ami negatívan hat a mentális egészségre. Egy 2020-as meta-analízis rámutatott, hogy “a testsúly miatti megbélyegzés és a mentális egészség romlása közötti kapcsolat erősebb a magasabb BMI-vel rendelkezőknél.”
Tovább olvasom
A gyulladás a test természetes védekezési mechanizmusa fertőzések vagy sérülések esetén. Ha azonban tartóssá válik, komoly egészségügyi problémákhoz vezethet – többek között cukorbetegséghez, szív- és érrendszeri betegségekhez, daganatokhoz vagy akár Alzheimer-kórhoz is. Egyre több kutatás igazolja, hogy az úgynevezett gyulladáscsökkentő étrend hatékonyan mérsékelheti ezeket a folyamatokat, és hozzájárulhat a hosszú távú egészség megőrzéséhez.
Tovább olvasom
Világszerte több mint 422 millió ember él cukorbetegséggel, az Egyesült Államokban pedig minden tizedik ember érintett. Bár a „diabétesz” kifejezést szinte mindenki ismeri, a betegség valójában rendkívül összetett — és emiatt rengeteg félreértés és tévhit kapcsolódik hozzá. Ezek a tévhitek nemcsak félrevezetnek, hanem gyakran megbélyegzést is okoznak azok számára, akik ezzel az állapottal élnek. Nézzük, melyek a leggyakoribb mítoszok – és mi az igazság mögöttük.
Tovább olvasom
Mindannyian tudjuk, hogy az alvás alapvető az egészséghez – mégis tele vagyunk kérdésekkel és félreértésekkel. Hány órát kell valójában aludni? Vajon tényleg ártalmas a nappali szundikálás? És mi történik, ha rendszeresen keveset vagy épp túl sokat pihenünk? Bár a tudomány sokat haladt előre az alváskutatásban, még ma is számos tévhit él bennünk. Nézzük, mit mondanak a kutatások – és mit érdemes elfelejtenünk.
Tovább olvasom
Az utóbbi évtizedekben a vegetáriánus és vegán étrend egyre népszerűbbé vált, ugyanakkor számos tévhit és félreértés kering velük kapcsolatban. A világ Vegán Napja alkalmából érdemes tisztázni a leggyakoribb félreértéseket, hogy a növényi alapú étrendet választók magabiztosan, tudatosan táplálkozhassanak.
Tovább olvasom